Annak ellenére, hogy „a szakma lázad a nagyobb rendezettség érdekében”, és lényegében mindenki, azaz a fogyasztók, az orvosok, a gyógyszerészek és a hivatalos szervek számára is ez volna jó, mindmáig csak adatbázis-kezdemények vannak a hazai étrend-kiegészítők piacán. A gyógyszerészek és az orvosok is tanácstalanok, nem tudják, mely termékeket ajánlhatják biztonsággal a hozzájuk fordulóknak. 

Senki ne dőljön be annak, ha egy étrend-kiegészítő azt állítja magáról, hogy mindent gyógyít – figyelmeztet a MedicalOnline-on dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató főorvosa.

Hogyan oldjuk meg a magisztrális gyógyszerkészítés problémáját?

A gyógyszerészi munkaerőpiacnak mindössze 10 százalékát fedik le a gyógyszeriparban dolgozó gyógyszerészek. A speciális tudású emberekre a gyógyszeriparnak nagy szüksége van. A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara az ipari gyógyszereszek képzésére fókuszál –  többek között erről beszélgettünk a kar dékánjával, dr. Vecsernyés Miklóssal.

Itt mindenkinek egy irányba kell húzni – vagy legalábbis kellene. Csakhogy egy egyetemi klinikai főgyógyszerész székéből szemlélve az eseményeket, úgy tűnik, ma nem ez történik a hazai egészségügyi ellátórendszerben.  Dr. Botz Lajost, a kórházi gyógyszerészet egyik legismertebb és legelismertebb tekintélyét arra kértük, hogy értékelje az elmúlt négy év eseményeit.

A hatályos jogszabályok szerint 2014. január 1-je után a gyógyszertárak – hasonlóan például a nagyáruházakhoz és benzinkutakhoz – kizárólag az új típusú, a NAV-val állandó kapcsolatban álló, számítógép-alapú pénztárgépeket, az úgynevezett nagykasszákat használhatják. Ehhez szoftver- és firmware-fejlesztésre egyaránt szükség van. A 2012. évi decemberi kormányrendelet által előírt és elvárt szűk határidő derült égből villámcsapásként érte a gyógyszer kiskereskedelem résztvevőit, beleértve a Gyógyszertári Rendszergazdák Szövetségét is.  Ennek elnökével, dr. Szigeti Tamással beszélgettünk az engedélyeztetési eljárásról és a helyenként kafkai elvárásokról.

Tudatosan lassítani kell a futószalagszerű ellátást a patikákban, ahol a jövedelmi arányokat az árrés felől a szolgáltatások irányába kell mozdítani, mert ez a záloga annak, hogy valóban egészségügyi intézményként működhessenek – mondja prof. dr. Soós Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének egyetemi tanára. A lapunknak adott interjúban a professzor beszél a betegágy melletti gyógyszerészi gondozásnak gátat szabó státuszhiányról, valamint arról is, hogy a kihívásokat látva miből tanítana kevesebbet és miből többet a jövő gyógyszerészeinek.

Mit tehet a gyógyszerügyi hatóság azért, hogy a bizonyítottan hatásos terápiák megítélése javuljon a lakosság körében? Mit jelent az, hogy piacfelügyeleti jogot kapott az OGYI? Él-e a házkutatás jogával a szervezet? Mit gondol, milyen az Országos Gyógyszerészeti Intézet tevékenységének megítélése az iparban? Mi lenne az eredménye, egy a gyógyszeripar és az orvosok közötti kapcsolatrendszert átláthatóvá tevő kezdeményezésnek? A GYEMSZI OGYI főigazgatóját, dr. Kőszeginé dr. Szalai Hildát aktuális kérdésekről faggatta a PharmaOnline.