– Milyen szakképzések indultak a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán 2013 szeptemberében?
– A szakképzést szabályozó rendelet 2012 kora őszén jelent meg, mely az addigi szakképzés rendszerét teljes mértékben átalakította. A jelenlegi rendszerben a törvényalkotó három fő szakirányt fogalmaz meg, az gyógyszerellátási szakgyógyszerészetet, a kórházi-klinikai szakgyógyszerészetet és az ipari szakgyógyszerészetet. A szakirányokon belül speciális szakképzési területeken lehet gyógyszerészi szakvizsgát tenni. Ha a három szakirány különféle szakgyógyszerész képzési lehetőségeit összevetjük, akkor 20 szakterület közül választhat a végzett gyógyszerész. Egyes területek nagyobb érdeklődésre tartanak számot, így a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara ezekből a szakirányokból indította el a szakképzést pl. az ellátási gyógyszerészet szakirány gyógyszerhatástan, vagy gyógyszerészi gondozás területén. Kevés jelentkező esetén az egyetem mérlegel, hogy a régió szakmai igényei mennyire indokolják a szakirány elindítását.
Az évenkénti dékáni egyeztetéseken azt vetettük fel, hogy azokon a területeken, ahol kis számú szakvizsgázó várható, úgy lehetne a képzést optimalizálni, hogy a képzőhelyek konszenzus alapján eldöntenék, hogy ki irányítaná ezeknek a hallgatóknak a képzését. Ez esetben több, alternatív megoldás is elképzelhető; az egyetemekről, az iparból meghívott szakemberek forgó rendszerben előadásokat tartanának például az ipari szakgyógyszerészet gyógyszertechnológia szakképzésen résztvevő hallgatóknak.
– A Debreceni Egyetem és a TEVA közös kihelyezett gyógyszeripari tanszéke segíthet-e az ipari szakirányok elindításában?
– A 2011-ben létrehozott Ipari Gyógyszergyártás Kihelyezett Tanszék a graduális képzésben jelent komoly előrelépést. A hallgató már az egyetemi évei alatt kellő információt kap az ipari gyógyszerészet szinte minden területéről. Az egyetem gyógyszerész hallgatói két féléven keresztül gyógyszeripar-specifikus előadásokat hallgatnak, az órák egy részét pedig a gyárban töltik el, hogy tapasztalatokat szerezzenek a nagyüzemi gyógyszergyártás területén. Gyakorló vállalati szakemberek adják át nekik tapasztalatukat, ami új dimenziót nyit meg előttük a munkahelyválasztás terén. Mindez a IV. évfolyam 2. félévévében történik, amikorra már az alapvető gyógyszertechnológiai ismereteket elsajátították. Gyógyszer-technológiából IV. év 1. félévében tesznek záróvizsgát. Az V. évfolyam 1. félévében azok a hallgatók, akik addig sikeresen teljesítették az elméleti tantárgyakat és érdeklődnek az ipari gyógyszergyártás iránt, tovább bővíthetik szakmai ismereteiket a TEVA Gyógyszergyár Zrt. telephelyein megtartott szakirányú képzés keretén belül, kötelezően választható tanórák keretében. A hallgatók a gyógyszergyár szinte mindegyik területére betekintést nyernek, és bővebben megismerkedhetnek a szakterületek munkájával. A hallgatók világszínvonalú berendezéseken szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot, és az „éles” gyártásba is betekinthetnek.
– A kihelyezett gyógyszeripar tanszék létrehozása elérte az eredetileg kitűzött célt?
– A kihelyezett tanszék elindításának az volt a célja, hogy azokat a gyógyszerész hallgatókat segítse a pályaválasztásban, akik az új képzésnek köszönhetően ipari gyógyszerészként szeretnének dolgozni. Információim szerint csak az elmúlt évben már több mint 10 szakdolgozat készült a TEVA-val együttműködésben. Ez jelentős szám a 80 főt kibocsátó gyógyszerészi szakon. Igen, elmondhatom, hogy elégedettek vagyunk a tanszék működésével. Ezzel mintegy biztosítottuk az arra érdemes, ipar iránt érdeklődő hallgatóknak a gyáriparba történő elhelyezkedésével kapcsolatos ismeretek megszerzését.
– Kik és milyen témában tartják az előadásokat? Mennyire egyeznek meg a gyógyszeripar-specifikus előadásokon felvetett kérdések tartalma a gyógyszeripart jelenleg foglalkoztató kérdésekkel, problémákkal?
– A IV. évfolyam II. félévének tananyaga kötelező tantárgyként szerepel a tanrendben. Az órákon a hallgatók többek között a szilárd, félszilárd és steril készítmények ipari előállításával, a gyógyszeripari minőség-ellenőrzéssel és a törzskönyvezés folyamatával is megismerkedhetnek. Az elméleti órákat a Debreceni Egyetemen, míg a gyakorlati időt a vállalat Debreceni és Gödöllői telephelyén töltik a hallgatók. Az órákat a gyár vezető szakemberei tartják.
– Milyen területeken helyezkedtek el a gyógyszeripar tanszéken végzettek?
– Végzett hallgatóink az ipar szinte minden területén elhelyezkedhetnek, ám legfőképp a gyógyszertörzskönyvezési, a gyógyszertechnológia, a gyógyszergyártás, a generikus termékek fejlesztése területén dolgoznak. A minőségbiztosítás-minőség-ellenőrzés területén szinte minden végzett gyógyszerész képes volt eddig elhelyezkedni, hiszen ezen a területen nagy a szakemberhiány.
– Miután a gyógyszerész elhelyezkedett a gyógyszeripar különböző területén, jelentkezhet ipari szakgyógyszerészeti poszt-graduális képzésre, amely 10 szakterületen 1 év törzsképzésből és 2 év szakmai gyakorlatból áll. Ez a képzés már 1 éve elindult. Mik az eddigi tapasztalatok?
– Személy szerint erről nincs tapasztalatom, mivel 2013-ban eddig egy fő jelentkezett, aki az ipari gyógyszerészet gyógyszertechnológia szakirányt jelölte meg szakképzési területként. A logikus az lenne, ha a törzsképzés befejezése és az egyeztetések után kijelölt képzőhelyen folytatná szakgyakorlatát.
– Említette, hogy második lépésként létrehoztak egy üzemet. Gyártó üzemről van szó?
– A Debreceni Egyetem és a GYTK vezetése más régóta érzékelte azt, hogy a gyógyszerészhallgatók gyógyszertechnológiai és gyógyszerészi gondozási képzése méltatlan körülmények között folyik. Ennek köszönhetően, a gyógyszerészképzés 2x 180 négyzetméteres gyakorlati oktatásra alkalmas képzőhelyekkel gazdagodott. Ez a terület egy kísérleti üzemből, és egy tangyógyszertárból áll. Az előbbi helyen a hallgatók a többi közt a szilárd, félszilárd és steril készítmények előállításának alapvető technológiai eljárásaival ismerkedhetnek meg. A nagyjából 80-100 millió forintos értékű berendezéssel felszerelt üzemünk egyúttal táplálék-kiegészítő gyártására lehetőséget biztosító hatósági engedéllyel is rendelkezik. A tangyógyszertárban a hallgatók elsajátíthatják a receptúrai gyógyszerkészítés alapjait, az expediálásra alkalmas tanegységben pedig gyógyszerészi gondozási feladatokat gyakorolhatnak.
– Ön szerint mennyire van összhangban a gyógyszeripar igénye a végzett gyógyszerészek szakmai felkészítésével?
– A képzés-kimeneti követelmények alapján a diplomát szerzett gyógyszerészek alapvető ismeretekkel rendelkeznek a szakma három fő szakirányával kapcsolatban, így megkapják azt a tudást, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy ellátási, kórház-klinikai és ipari alapfeladatokat lássanak el. A gyógyszeripar szempontjai nagyon egyediek, hiszen több millió euro értékű gépen speciális feladatokat kell ellátnia a gyártásban dolgozó gyógyszerésznek. A szakgyógyszerész képzés ezért lehet hasznos a gyáripar számára. A kérdés az, hogy egy Magyarországon előírt szakvizsga mennyire segíti az amúgy globális gyógyszeripar személyi hátterének megteremtését.
