– Informatikai oldalról mi okozza az alapvető problémát az új pénztárgépekkel kapcsolatban?
– Műszaki és megvalósítási szempontból elvileg semmi. Ha van probléma, akkor az az, hogy kormányzati jogszabály formájában váratlanul jelent meg az igény egy új rendszerre. Már annak idején is, és később folyamatosan is jeleztük, hogy a megvalósítási határidő – legutóbbi a 2013. december végi – nem tartható. Ma már ez tisztán látszik. Normális esetben egy projekt úgy zajlik, hogy meghatározzuk a célt, ehhez hozzárendeljük a különböző teljesítési határidőket (fejlesztés, gyártás, értékesítés stb.). Jelen esetben azonban menet közben specifikálódott maga a feladat, annak nagyságrendjét nem volt idő felmérni. Az első pillanattól fogva kényszerpályán mozgunk.
– Volt szakmai egyeztetés?
– A döntést megelőzően velünk nem. A rendelet megjelenése után az elmúlt évben természetesen folyamatosan egyeztettünk, illetve egyeztetünk a különböző határidőkről. A Gyógyszertári Rendszergazdák Szövetsége (GyRSz) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGyK) is folyamatos párbeszédet folytatott a kormányzattal. A magunk részéről tavaly decemberben ki is adtunk egy közös nyilatkozatot, hogy a rendszergazdák minden szükséges lépést megtettek az új típusú pénztárgépek beszerzésére, illetve rendszerbe állítására. Mióta a Nemzetgazdasági Minisztérium felállította a pénztárgép munkabizottságot, azóta az MGyK már delegálttal is képviselteti magát.
– Mennyiben más egy vegyesbolt pénztárgépe a gyógyszertárihoz képest?
– Fontos tudni, hogy pl. egy kis bolttal ellentétben, a gyógyszertárakban úgynevezett számítógép-alapú pénztárgépek vannak, amelyek más funkciók mellett a patika teljes ügyvitelét is lefedik. Ennek megfelelően az itt fellelhető eszközök sokkal összetettebbek. A patikákban már korábban is auditált rendszerek működtek, hiszen többek között a TB-támogatás elszámolása miatt az OEP bevizsgálta a rendszereket vagy éppen a gyógyszer ártámogatás heti, kétheti vagy havi elszámolása is egyfajta felügyeletet, folyamatos kontrollt jelentett az OEP részéről.
| Mennyi az annyi? |
A közhiedelemmel ellentétben technikai értelemben csak a pénztárgépek már említett fekete dobozát kell kicserélni, nem az egész gépet. A sajtóban megjelent információk alapján legalább nettó 100-150 000 forint közé tehető azon költség, amely gépenként a végfelhasználókat terheli. Az állam 50 000 forintos támogatást nyújt a gépcseréhez – patikánként legfeljebb 5 gép esetében –, feltéve hogy a cég éves bevétele nem éri el az 500 millió forintot és 2014. február végéig megtörténik a telepítés. |
– Hány pénztárgépet érint az átállás?
– Patikai területen körülbelül 6000 gépről beszélhetünk.
– Ebből mennyi működik az új elvárás szerint?
– Országosan 7 gyógyszertári pénztárgépes (informatikai) rendszer működik, ezek látják el az összes patikát. Ez 7 különböző céget jelent. Egy új pénztárgépre először engedélyt kell kérni, majd annak megléte után történik a gyártás, ez kb. 8-10 hetet vesz igénybe. Ezt követi a telepítés. Az első engedélyeket tavaly év végén adták ki, így pillanatnyilag – figyelembe véve a procedúra átfutási idejét – január közepén (az interjú január 16-án készült – megjegyz. a szerk. ) még nem beszélhetünk jelentős mennyiségről.
– A határidő letelte után – ami ad absurdum hivatalosan még mindig 2013. december 31. – büntetik a patikákat az új pénztárgép hiánya miatt?
– Tudomásom szerint nem. Ha a felhasználó, azaz a patika a maga részéről minden tőle elvárhatót megtett az új gépek rendszerbeállítására, akkor nincs büntetés. Etikátlan is lenne, ha azokat büntetnék, akik „vétlenek” az egész ügyben.
– Mi a rendszer telepítésének a folyamata?
– Technikailag az Adóügyi Ellenőrzőegység (AEE-egység) 24 órás mobilkommunikációt bonyolít le a NAV szerverével. Ez kettős információval szolgál: egyrészt a forgalomról ad adatokat, másrészt az egység működőképességét is jelzi. Az AEE-egységet a pénztárgépek fekete dobozának gyártója helyezi bele a fekete dobozba; ezen egység fejlesztése zajlott tavaly. A patikai szoftverek fejlesztését viszont nem lehetett elkezdeni, amíg ezek az egységek el nem készültek. Ha az egység kész és van engedélye, akkor lehet a gyógyszertári szoftvert érintő részt is fejleszteni, illetve engedélyeztetni, majd a kettőt együtt tesztelni. Ha ezzel is elkészülnek, jöhet a gyártás, illetve a telepítés.
– Látja már azt, hogy mikor végeznek a munkával?
– Úgy gondolom, hogy az engedélyeztetések január végéig elkészülnek ,majd indulhat a gyártás. Ennek fényében április közepére-végére teszem a folyamat lezárultát. Addigra mintegy 2300 patika megfelel a törvényi előírásoknak.
– Említette a mobilforgalmat: ennek a nagyságáról és a költségéről vannak információi?
– Valójában a mobilforgalom méretéről még semmit sem tudunk. A mobilszolgáltatókkal ennek fényében kellett tárgyalni a díjakról. Végül kormányzati szinten született egy rendelet arról, hogy ezeket a díjakat egységesíteni kell. Az élet majd eldönti, hogy ez a díj fedi-e a valóságot. Pillanatnyilag 2500 forint plusz ÁFA havonként és gépenként a PC-k esetében. Átlagosan 2-2,5 gép van egy patikában, azaz 5000-6250 forint + ÁFA kiadással kell még számolni havonta. Az egy érdekes kérdés, hogy vajon a felhasználók, azaz a gyógyszertárak tudatosították-e már magukban, hogy a gépcsere költségén túl havi tarifadíjat is kell fizetniük.
– Az új típusú pénztárgépek rendszerbeállításán túl van még feladatuk?
– Természetesen. A szövetségünkhöz tartozó valamennyi cég bő húsz éve a pályán van, egyaránt foglalkozunk hardveres és szoftveres fejlesztéssel, de gyógyszerészeti adatbázist is építettünk az elmúlt két dekádban: a gyógyszerek összetevőiről vagy éppen arról, hogy az egyszerre kiadott különböző gyógyszerek miként hatnak egymásra vagy milyen együttes mellékhatásuk van. Folyamatosan bővült és egyre komplexebbé vált a mi munkánk is; ma már a fejlesztés és karbantartás mellett támogatási és tanácsadási feladatokat is ellátunk, ugyanúgy, mint bármelyik más területen működő rendszergazda szolgáltatást nyújtó cég.
