Néhány csúnya botrány kipattanása kellett ahhoz, hogy a gyógyszeripar ráébredjen: a titkolódzás nem tartható tovább, elengedhetetlen a nagyobb átláthatóságra törekedni – írja az Origo.  „A kérdés már nem az, hogy ezeket az adatokat nyilvánosság elé kell-e tárni, csak az, hogy miként” – fogalmazott a piac egyik jelentős szereplője az amerikai New England Journal of Medicine tavaly ősszel megjelent egyik cikkében.

S csakugyan: az ilyen jellegű adatok publikussá tétele számos problémát vet fel. Néhány gyógyszeripari óriás – többek között a GlaxoSmithKline, a Roche és a Pfizer – bárki számára elérhető honlapokra töltötte fel információit, olykor a hozzáférés mindennemű korlátozása nélkül. Más cégek azonban – nem teljesen alaptalanul – attól tartanak, hogy ha ilyen szélesre tárják kapuikat, azzal egyfelől üzleti titkaikat szolgáltathatják ki piaci versenytársaiknak, másfelől esetleg nem tudnak eleget tenni pácienseikkel szembeni titoktartási kötelezettségüknek.

Újabban Európa vette magához a kezdeményezést a gyógyszertesztek nyilvánosságának biztosítása terén. Április elején az Európai Parlament olyan rendelkezéseket fogadott el, amelyek előírják, hogy bármely klinikai kísérlet eredményeit, legyenek bár pozitívak vagy negatívak, legkésőbb a kutatás lezárásától számított egy éven belül publikálni kell.

Az európai fejleményekkel az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA is szeretne lépést tartani. A gyógyszergyártóknak a klinikai kipróbálások eredményeit legalább kivonatos formában fel kellene tölteniük a ClinicalTrials.gov kormányzati portálra. Noha e kötelezettségüket a cégeknek legkésőbb a szer engedélyezését követő egy éven belül le kellene róniuk, valójában kevesebb, mint minden negyedik engedélyezett gyógyszerről váltak elérhetővé a megkövetelt adatok az előírt időn belül.

Még ha a hatóság ereje nem is elegendő a szabályok betartatásához, néha maguk a cégek látják be, hogy jobban teszik, ha kiterítik a lapjaikat. A Yale Egyetemen működik egy szervezet, a YODA (Yale's Open Data Access), amely szívesen működik közre a gyógyszercégek és a nyilvánosság közötti közvetítésben, és akadt is olyan társaság, amely felkereste őket. A Medtronic nevű gyártó  egy vitatott biztonságosságú csontnövekedés-serkentő fehérjéje kapcsán – jó hírnevét megőrzendő – inkább megbízta a YODA-t egy objektív vizsgálat lefolytatásával, és lemondott az adatok titkosságához fűződő mindennemű jogáról. A YODA két módszeres felmérés elkészítését rendelte meg, amelyek vegyes eredményekkel zárultak, s mindkettőt nyilvánosságra is hozták. A Medtronic példáját követve a Johnson & Johnson idén januárban beadta a derekát, és valamennyi adatát hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára a YODA-n keresztül.

 A teljes cikkért kattintson ide!