Az Európai Bizottság 2025-ös Safety Gate-jelentése szerint az EU-ban a veszélyes termékekkel kapcsolatos riasztások 36 százaléka, míg a Magyarországról bejelentettek 51 százaléka kozmetikumokat érintett. A hatóságok szigorú lépéseket tettek: a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság 2026 júniusában országos ellenőrzést indított a tiltott összetevők, mint a reprodukciót károsító Lilial illatanyag és a TPO kiszűrésére, írja a Laborhírek.

A nem megfelelő termékek picra kerülésének hátterét a Laborhírek.hu vizsgálta meg a J.S. Hamilton Hungária Kft. független laboratóriumi szakembereinek segítségével. A szakértők rámutattak, hogy a kémiai kockázatok mellett a mikrobiológiai szennyeződések – baktériumok, élesztő- és penészgombák jelenléte – is súlyos egészségügyi veszélyt, többek között bőrirritációt vagy fertőzéseket okozhatnak. Ez különösen a víztartalmú készítményeknél, például krémeknél és samponoknál jelent kockázatot, ahol a nem megfelelően kialakított tartósítórendszer vagy a higiéniai hiányosságok kedveznek a kórokozók elszaporodásának, ami ráadásul a terméken gyakran nem is látható.

A kozmetikai termékbiztonság alapja az összetevők pontos ismerete, a beszállítói lánc átláthatósága és a rendszeres mikrobiológiai ellenőrzés. Az 1223/2009/EK uniós kozmetikai rendelet értelmében a forgalomba hozatal előtt minden termékről kötelező biztonsági értékelést (CPSR) készíteni. Ez a teljes összetétel, a fizikai-kémiai tulajdonságok és a várható kitettség komplex elemzését jelenti, amelyet nem helyettesíthet egyetlen beszállítói adatlap sem.

A vizsgálatok elmaradása óriási pénzügyi és morális kockázatot jelent a vállalkozásoknak: a hatósági visszahívás, a készletek megsemmisítése és a fogyasztói bizalom elvesztése messze meghaladja az időben elvégzett ellenőrzések költségét. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a gyártóknak már a termékfejlesztés és az alapanyag-beszerzés szakaszában tisztázniuk kell a lehetséges kockázatokat a piacra lépés előtti biztonságos működés érdekében.

Borítókép: adobestock/archív