Alapvetően alakíthatja át a nemzetközi gyógyszerpiac működését az Egyesült Államokban tervezett, angolul Most Favored Nation (MFN) néven futó szabályozás, amely lényegében a legnagyobb kedvezmény elvére épül. A rendszer lényege, hogy az amerikai közfinanszírozásban alkalmazott gyógyszerárakat más fejlett országok mérsékeltebb áraihoz kötnék. A cél az amerikai gyógyszerkiadások mérséklése, ám a változás következményei messze túlmutathatnak az Egyesült Államokon. A globális gyógyszeripari bevételek több mint fele ugyanis az amerikai piacról származik, így egy alacsony európai gyógyszerárak az ottani működést és fejlesztéseket is veszélyeztethetik. Miközben a cél mindenütt a világban megegyezik: minél olcsóbban minél jobb gyógyszerekhez hozzájuttatni a betegeket, miközben az újabb gyógyszerek fejlesztése se álljon le.
Magyarország különösen érzékeny lehet a változásokra az AIPM szerint. A magyar gyógyszerár-képzés széles nemzetközi referenciarendszerre épül, amely az uniós tagállamok mellett például Svájc vagy Norvégia árait is figyelembe veszi. A legalacsonyabb árra törekvő szabályozás következtében azonban a magyar listaárak nemzetközi hatása is felerősödhet. A gyártók ezért akár inkább elhalasztani kényszerülhetnek egy új gyógyszer magyarországi bevezetését, mintsem hogy az alacsony referenciaár miatt a jóval nagyobb hatású amerikai jelenlétüket kockáztassák.
Nagyon sokat kell várni
Az AIPM által bemutatott adatok szerint Magyarországon átlagosan már jelenleg is 646 napot, azaz több mint másfél évet kell várni arra, hogy a betegek hozzáférjenek az új terápiákhoz. A további késlekedés különösen a daganatos, a ritka és az immunológiai betegségek kezelésében járhat súlyos következményekkel. Ráadásul a később megkezdett kezelések a kórházi ellátás költségeit és a munkából való kiesésből eredő társadalmi terheket is növelhetik.
A magyar betegek számára az a legfontosabb, hogy a korszerű terápiák rendszerszinten, és minél hamarabb elérhetővé váljanak. Ehhez olyan finanszírozási megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre biztosítják a gyógyszerkassza fenntarthatóságát és a gyógyszerekhez való hozzáférést. A bizalmas ár- és kockázatmegosztási megállapodások lehetővé teszik, hogy az egészségbiztosító tényleges kedvezményt kapjon, miközben az alacsony magyar ár nem befolyásolja a nemzetközi referenciaárakat – mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója. Hozzátette, az a cél, hogy okosabb árkockázat-kezeléssel biztosítani lehessen a magyar betegek korai és egyenlő feltételekkel történő gyógyítását.
Európában is erősödhet a nyomás
Az AIPM szerint az amerikai szabályozás hatásait felerősítheti, hogy az európai országok többsége már most is egymás gyógyszerárait használja viszonyítási alapként. Az európai országok gyógyszerárazásért és támogatásért felelős nemzeti hatóságai által létrehozott nonprofit szervezet, az Euripid felmérése szerint 25 vizsgált országból 23 alkalmaz külső referenciaárazást, így egyetlen ország esete sem áll önállóan: kölcsönösen hatással vannak egymásra. Az Európai Unió eközben új gyógyszercsomaggal és az innováció realitásokhoz jobban igazodó jogszabályokkal igyekszik ösztönözni a kontinens élettudományi kutatásait. A változások ráadásul különösen érzékeny időszakban érhetik az európai gyógyszeripart. Az Európai Gazdasági Térség részesedése az ipari klinikai vizsgálatokból 2013 és 2023 között 22 százalékról 12 százalékra csökkent. A legújabb sejt- és génterápiás vizsgálatok területén pedig Kína globális részesedése már 42 százalék, szemben Európa 10 százalékával.
Kína színrelépése
Az elmúlt években már világossá vált, hogy Kína helyet követel magának az új terápiák kifejlesztése tekintetében. A szeptemberben bemutatott 15. ötéves terv élettudományi dokumentuma szerint Kína 2030-ra a világon megkerülhetetlen szerepet szeretne játszani a gyógyszerfejlesztés területén. Ehhez nem csak központi akarat, de mára remek kutatók és számos ígéretes terápiás innováció áll rendelkezésükre. Ez a dinamika pedig alapjában fogja felforgatni a nemzetközi gyógyszerfejlesztés jövőjét és így a mindennapi terápiás lehetőségeket is. A cél az, hogy a magyar betegek a nemzetközi átalakulásból még több gyógyulási lehetőséggel kerülhessenek ki.
Borítókép: adobestock/archív
