Az egyetemi életből kikerülve egyre kevesebb fiatal találja meg számításait a gyógyszerész szakmában, mivel a liberalizáció leállítása után, 2011 óta a hazai gyógyszerészetbe is kezd begyűrűzni a munkanélküliség veszélye. A kilátástalanságban egyre komolyabb kérdéssé válhat a fiatalok gyógyszerészek külföldre vándorlása és egyre jobban kiéleződnek a generációs problémák. Vajon mi lehet ebben a helyzetben a megoldás?

Milyenek a kilátásai ma egy fiatal gyógyszerésznek?

A gyógyszer-kiskereskedelem liberalizációjának leállításával 2011 óta fokozatosan csökken a gyógyszertárak száma, újak pedig nem nyílnak (2010 és 2012 között 170 közforgalmú gyógyszertár függesztette fel a működését a MGYK adatai szerint). A patikák egyre rosszabb jövedelmezhetősége révén a gyógyszerész szakmában is munkanélküliség alakult ki, a leépítések főként a fiatal és a középkorú gyógyszerészeket érintették. A kérdés az, hogy a munka nélkül maradók egyre inkább a külföldi munkavállalásban gondolkodnak majd?

A munkaerő-piaci változásokat monitorozó statisztikai adatok szerint a 25 és 35 éves korosztályba tartozó fiatalok azok, akik akár országot is váltanának egy jobb állás reményében. A fiatalok közel felének legégetőbb problémáját a munkanélküliség okozza, ezt követi a pénztelenség, lakáshiány és a létbizonytalanság. A külföldi munkavállalás felé kacsingató álláskeresők 52,3%-a diplomás. Az egészségügy területén eddig főként az orvosok és az ápolók elvándorlása okozott komoly gondokat, mára azonban kimondható, hogy a fiatal gyógyszerészek is gondolkodnak határokon túli munkavállalásban.

Főként a 25-29 éves gyógyszerészek azok, akik hivatalosan is kérvényezik a külföldi munkavállalást, a célországok között az Egyesült Királyság a legnépszerűbb, de előkelő helyet foglal el Írország, a német nyelvterületek és Skandinávia is. 2012-ben már 65 gyógyszerész fordult az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalhoz (EEKH) a külföldi elismertetéshez szükséges hatósági bizonyítványért.

             (Forrás: EEKH)

Az adatok egyelőre nem jelentenek tömeges elvándorlást, de a számok és a fiatalok véleményei már elgondolkodtatóak. (A hatósági bizonyítványt kérőkről készülő statisztikák az EEKH honlapján elérhetők.)

A legnagyobb probléma talán az, amikor csalódottság miatt indulnak el külföldre a fiatalok:  – Nem tudom, errefelé csak a nyomor kerekedik... 2007-ben viszonylagosan jó kondíciókkal indult a pályám, azóta csináltam, sok mindent, úgy gondolom viszonylagosan magasra jutottam, de egyre csak rosszabb illetve a munka is egyre kevesebb. (…) Szeretném, ha valahol végre értelmes munkát tudnék végezni rendes bérért és nem kéne hülyére hajtanom magam, hogy kicsit előbbre juthassunk. Az meg már csak egy kis adalék, hogy a "jelek" egyértelműen azt mutatják 1-2 év múlva még ilyen sem lesz a gyógyszerészet helyzete.” – nyilatkozta egy 30 éves gyógyszerész. – Sajnálom, hogy olyan körülmények vannak ma Magyarországon, hogy lehetetlen volt otthon maradnom – olvasható egy 29 éves gyógyszerész lány levelében.

Mi lehet a megoldás a fiatalok problémájára?

Bár a fiatal gyógyszerészek elvándorlása még nem ölt tömeges méreteket, de lényeges kérdés, hogy a szakma és az érdekvédelmi szervezetek hogyan igyekeznek itthon tartani a fiatalokat? A gyógyszeripar szereplői már felismerték a veszélyt. A magasan kvalifikált hazai szakemberek itthon tartása érdekében kötött együttműködési megállapodást a Debreceni Egyetem és a Teva Magyarország Zrt. A több évre szóló együttműködés pénzbeli értéke eltörpül a megállapodás gazdasági szereplőit érintő jelentősége és a hazai munkaerőpiac élénkítésére gyakorolt hatása mellett. 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara a liberalizáció következményeinek felszámolásával és az egzisztenciális önállóság megteremtésével kívánja segíteni a fiatal gyógyszerészeket. Az országos elnökség és a területi szervezetek munkájába is igyekeznek minél több fiatalt bevonni, bár kétségtelen, hogy vannak olyan részei az országnak, ahol igen alacsony a fiatalok aktivitása. Ugyanakkor az is igaz, hogy a generációk elbeszélnek egymás mellett, hiszen a MGYK szerint az idősebbek is hiányolják a fiatalokat a közösségi életben, a fiatalok mégis úgy érzik, nemigen kapnak lehetőséget.

Az egészséges generációváltás hiánya és a fiatalok tömeges elvándorlása pedig mindenképpen ártana csak a szakmának.