Az emberek étrendje világszerte egyre jobban uniformizálódik, a trenden pedig egyáltalán nem mutatkoznak a lassulás jelei – áll egy nemrégiban publikált vizsgálatban, melyet az sg.hu ismretet.  Mindennek komoly következményei lehetnek táplálkozásunkra nézve, és az élelmiszerkészletek biztosíthatóságára is.

Az új kutatás szerint az egyre csökkenő paletta világszerte felgyorsíthatja az elhízás, a szívbetegségek és a cukorbetegség terjedését. A jelenleg domináns élelmiszerek között számos olyan található, ami már egy félévszázada is komoly szerepet játszott étrendünkben, ilyen a búza, rizs, kukorica és a burgonya. A tanulmányban felvázolt, erősödő „egységes globális élelmiszerellátás“ azonban olyan energiában gazdag élelmiszereket is tartalmaz, melyek egész új keletűek, ilyen a szójabab, napraforgóolaj és pálmaolaj. A búza az országok 98 százalékában, a rizs 91 százalékában, míg a szójabab 74 százalékában tartozik a főcsoportba. 

Ezzel szemben sok területileg nagy múlttal rendelkező termény, mint a cirok, a köles és a rozs, valamint az édesburgonya, a manióka és a yamgyökér jókora teret vesztett. Ugyancsak aggasztó, hogy sok helyileg jelentős termény és zöldség is ugyanerre a sorsra jutott. Például egy tápláló gumós növény, az Andok fennsíkjain honos oca, vagyis a gumós madársóska jelentős hanyatlást könyvelhet el, mind a termesztés, mind a fogyasztás terén.

„Egyre több ember, egyre több kalóriát, fehérjét és zsírt fogyaszt, és egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a nagy élelmiszernövények viszonylag rövid listájára. A táplálék nagy részét a búza, kukorica és a szójabab teszi ki a hússal és tejtermékekkel kiegészítve“ – taglalta a tanulmány szerzője, Colin Khoury, a CGIAR (Nemzetközi Mezőgazdasági Kutató Konzultatív Csoport) konzorcium tudósa, aki szerint ezek az ételek kritikusnak nevezhetők az éhínség elleni harcban, egy globális étrendet ilyen korlátozott diverzitásra építeni rendkívül kockázatos.