Amikor 2010-ben az Országgyűlés döntött arról, hogy a patikák tulajdonlását nemzeti érdekkörbe sorolja, sokan kételkedtek abban, hogy minden működési engedéllyel rendelkező patika 50 százalékot meghaladóan gyógyszerészi tulajdonba kerülhet. Ma már csupán egyetlen patikának kell bizonyítania, hogy rendelkezik a szükséges tulajdonosi hányaddal, ezt az akadályt tehát sikerrel vette az ország – jelentette ki Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár az MGYK székházában tartott sajtótájékoztatón.
„Sokan azzal támadtak bennünket, hogy ez európai ügy, azonban több európai országban még az 50 százalékot is messze meghaladó tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük a patikusoknak” – mondta a szakpolitikus, célozva arra, hogy a patikatulajdonlás 2013-ban bevezetett új szabályai miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Ezzel kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy szeptember eleji Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy „az unió lehetőséget akar teremteni arra, hogy multinacionális cégek tulajdonrészt szerezhessenek a magyar patikákban”.
Jól alakult a patikák jövedelmezősége, ezért nem okozhat problémát a tulajdonosi hányad megszerzéséhez felvett hitelek visszafizetése – mondta kérdésre válaszolva Ónodi-Szűcs Zoltán, hozzátéve, az elmúlt hat évben a gyógyszertárak tartozásállománya kevesebb, mint a felére csökkent. Úgy vélte, a kormány nyújtotta kedvezményes hitelkonstrukció és a vonatkozó jogszabály is kellő biztonságot ad ahhoz, hogy a patikusok vissza tudják fizetni a kölcsönt.
A gyógyszerellátásért, a gyógyszertárak működtetésért a hazai jogszabályok értelmében a gyógyszerész felel egzisztenciájával, diplomájával. Az önálló szakmai döntéseket a személyi jog, a felelős tulajdonosi döntéseket pedig a többségi tulajdon teszi lehetővé – hangsúlyozta dr. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke. A gyógyszerellátásban 1990-ben indult rendszerváltó folyamat a 2006-os liberalizációval megbicsaklott, azonban 2010 után a gyógyszerellátás a betegellátás részeként integrálódott az egészségügybe. Január 1-jével az a 66 évvel ezelőtti rend és rendszer állt vissza, ami utoljára az 1950 előtti államosításkor volt érvényben.
Új korszak kezdődik
Új stratégiai megállapodást köt a kormány és a kamara annak érdekében, hogy a gyógyszerészek javaslatai alapján egy még jobban működő gyógyszerellátási rendszer álljon a polgárok szolgálatában – mondta Nyitrai Zsolt, stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, beszámolva a sajtótájékoztatót megelőző szakmai konzultációról. Emlékeztetett arra, hogy ez a fajta párbeszéd nem előzmények nélküli, hiszen az MGYK 2010-ben kötött szakmai megállapodást a kormányzattal, amelyet a 12 pontos, „Mit kíván a magyar gyógyszerész” című programban foglaltak össze. A miniszterelnöki kabinetiroda azért tartja fontos partnernek a gyógyszerészeket, mert több mint 8300 gyógyszerész teljesít szolgálatot 2300 hazai patikában, munkájukat 7500 asszisztens, és 2000 egyéb munkatárs segíti, így összesen mintegy 18 ezer fő tevékenykedik a magyar polgárok egészségéért, gyógyulásáért. A kabinet eddig is arra törekedett, hogy a kamara javaslatai alapján a gyógyszerészek szakmai igényeit és elvárásait beépítse a döntéshozatalba, így alakítva a rendszert. A csütörtöki megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy tovább folytatják a szakmai konzultációt, amelynek eredményeként új stratégiai partnerségi megállapodást kötnek még ebben az évben.
Az új stratégiai megállapodás megkötését megelőző kilenc hónapban a kormány és a kamara felvázolja a következő évek fontosabb céljait – vette vissza a szót Ónodi-Szűcs, aki elmondta, ezek közül az egyik az ügyeleti rendszer rendbetétele. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) élesítésével egy időben érkezik az e-recept is, a kamarával együttműködve szeretnék biztosítani ennek zökkenőmentes bevezetését. Ez a folyamat szeptember 30-áig lezárul, a kapcsolódó pilotok tavasszal indulnak el. Törekszenek arra is, hogy a patikák – függetlenül attól, hogy kistelepülésen vagy nagyvárosban működnek-e – azonos minőségben szolgálják ki a betegeket. A jelenlegi szabályozás ezt nem garantálja, azonban az egyeztetéseken a kamara artikulálhatja, milyen lépéseket kell megtenni annak érdekében, hogy ez megvalósuljon.
Az új korszak megnyitását a kamarában is érzékelik, és bár a gyógyszerellátás struktúrája a patikatulajdonosi program lezárásával helyreállt, ez nem jelenti azt, hogy a finomszabályozás szintjén ne lennének még feladatok – vetette közbe Hankó Zoltán, hozzátéve, a gyógyszerészek számára a megújítandó megállapodás a feladatokról szól; célkitűzéseik között szerepel a gyógyszerészi gondozás és a gyógyszeralkalmazás tökéletesítése, egy költséghatékony gyógyszerellátó rendszer kialakítása. A stratégiai megállapodást megelőző egyeztetésekkor figyelembe veszik az érintett gyógyszertári csoportok és gyógyszerészek igényeit is, tipikusan ilyen téma például az ügyeleti rend, ami nem vonatkozik az összes patikára, amelyiket viszont érinti, azt húsbavágóan. Az elnök jelezte azt is, a megállapodást előkészítő kamarai munkáról március végi, kecskeméti vándorgyűlésükön számolnak be legközelebb. A patikák nivellálásáról szólva elmondta, más körülmények között dolgoznak a nagyvárosi és a kistelepülési gyógyszertárak, de valamennyi helyen ugyanazt az ellátást kell megkapnia a lakosságnak. Ehhez azonban biztosítani kell a megfelelő jogi és szakmai szabályokat, valamint a gazdasági feltételeket is.
