Jogszabályi kereteket kapott az ágazati kollektív szerződés (ÁKSZ) bérfejezetének orvosokra és szakdolgozókra vonatkozó megállapodása – jelentette be dr. Mészáros János egészségügyért felelős helyettes államtitkár szerda délutáni sajtótájékoztatóján, miután a Magyar Közlönyben kedden este megjelent az egészségügyben dolgozók bérfejlesztéséről szóló kormányrendelet. A szakpolitikus emlékeztetett, hogy a reprezentatív szakszervezetekkel – a szakmai szervezetek támogatása mellett – kötött megállapodás tényét június 9-én adta hírül Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter: idén 19,2 milliárd, 2017-ben 82,6 milliárd forintot költenek mintegy 100 ezer ágazati dolgozó fizetésének emelésére.
A kormányrendelet a szakorvosok, közalkalmazott szakgyógyszerészek, szakdolgozók, és nem egészségügyi diplomával rendelkező, de az egészségügyben foglalkoztatott munkavállalók – fizikusok, klinikai szakpszichológusok, biológusok – alapbérének idei emelését rögzíti. A szakorvosok és szakgyógyszerészek bére szeptember 1-jétől 107 ezer forinttal nő, az egészségügyi szakdolgozók – végzettségüktől és a munkában eltöltött időtől függően – 6660 forinttól 61 670 forintig terjedő, átlagosan 26,5 százalékos emelést kapnak – sorolta Mészáros János, hozzátéve azt is, hogy a nem egészségügyi diplomások esetében az egyetemet végzettekre az orvosi, míg a főiskolán diplomázókra a szakdolgozói bértábla vonatkozik.
A kormányrendeletbe foglalták azt is, hogy 2017. november 1-jétől további bruttó 100 ezer forinttal nő a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére, míg az ápolók jövőre bruttó 12 százalékos, 2018-ban és 2019-ben a további 8-8 százalékos béremelésre számíthatnak. Az idén szeptember 1-jétől életbelépő bértábla az állami fenntartású intézményi körre vonatkozik, így akik 2012-13-ban jogosultak voltak a béremelésre, azok most is számíthatnak a fizetések emelésére. Mészáros János elmondta, a rendelet mellékletében megjelenő táblázatok a jelenleg érvényben lévő, és az ÁKSZ keretében elfogadott bértábla közötti különbségeket tartalmazzák
Informatikai fejlesztéssel biztosítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), hogy a béremelés maradéktalanul eljusson a dolgozókhoz – jelentette be a sajtótájékoztatón Kiss Zsolt, a pénztár megbízott főigazgatója. Mint mondta, ahhoz, hogy az intézményekhez eljusson a béremelés fedezete, eleget kell tenniük ez irányú adatjelentési kötelezettségeiknek. A most kifejlesztettek informatikai rendszer alkalmas ennek az adattömegnek a feldolgozására, ennek felállításáról és használatáról augusztus 11-én részletes tájékoztatót kaptak a szolgáltatók, amelyek már meg is kezdték a regisztrációt. Az elmúlt három napban a 253 érintett intézmény közül 183 már feliratkozott, a béremelés maradéktalan kifizetéséhez szükséges adatok feltöltése a jövő héten indulhat el, és a kormányrendelet szerint szeptember 9-éig befejeződik.
A szolgáltatókat az OEP honlapján folyamatosan tájékoztatják jelentési kötelezettségeikről, a most kiépített informatikai struktúrához egy saját levelezőrendszer is kapcsolódik, amelyen keresztül minden, a béremeléssel kapcsolatos kérdésre válaszolnak a pénztár munkatársai. Mindezt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója, Németh László azzal egészítette ki, hogy az adatszolgáltatás nem ró extra terhelést a kórházakra, de a központ és szervezeti igazgatóságai minden segítséget megadnak az intézményeknek ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a kifizetés.
Külön soron érkezik az intézményekhez, de az alapbérbe épül be a béremelés – válaszolt Mészáros János arra a felvetésünkre, hogy a kormányrendeletben bérkiegészítésként szerepelnek a különbségekre vonatkozó bértábla-elemek. Ennek oka a kormányrendeleti szabályozás, január 1-jével azonban törvényben jelenik meg a két új bértábla – az orvosi és szakdolgozói – a jelenleg érvényben lévő négy helyett.
Mint ismert, a szakdolgozói bértábla egyelőre nem vonatkozik a háziorvosok mellett dolgozó körzeti ápolókra, sem a védőnőkre, bár az érdekképviseletek szorgalmazzák, hogy az ÁKSZ keretében rendezzék az e területeken foglalkoztatottak béremelését is, a pontfinanszírozás emelése helyett, amelyből – hiába kaptak a védőnői szolgálatok 2 milliárd forintos, januárig visszamenőleges többletet – mindössze 2-4 ezer forint jut el a dolgozókhoz. A MedicalOnline kérdésére a helyettes államtitkár elmondta, a szakállamtitkárság a védőnők tekintetében olyan kormányrendeleti módosítást terjesztett elő, ami az augusztus 1-jével elutalt plusz forrás kifizetését egyértelműen béremelésként követeli meg a fenntartóktól.
Az ÁKSZ tárgyalássorozat egyébként a bérfejezet orvosokra és szakdolgozókra vonatkozó részének lezárásával nem ért véget. Terítékre kerülnek még az ügyelet és a túlmunka díjazása, a továbbképzéssel és szabadsággal kapcsolatos kérdések; a foglalkoztatással foglalkozó fejezetbe tartozik a védő- és munkaruha biztosítása, valamint a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok is.
