A hagyományos ellátáshoz képest az egyik lényeges különbség az, hogy a beteg önmaga kezeli a diagnosztikus eszközöket a rendelkezésére bocsátott egészségügyi és műszaki háttér mellett, melyet több orvostudományi szakág is biztosítani tud (pl. kardiológia, radiológia, tüdőgyógyászat, neurológia stb.). Ahhoz, hogy telemedicinális szolgáltatást tudjunk nyújtani, megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni. A módszer alapja, hogy minden beérkező adat digitalizált formában jut el egy annak fogadására alkalmas központi adatbázisba.
A telemedicina eszközei, így a transztelefonikus EKG (TTEKG) rendszerek is széles körben terjednek világszerte. Ma már egyre korszerűbb eszközök állnak az orvosok és a betegek rendelkezésére.
Hazánkban az IMS Kft. TTEKG rendszere terjedt el, napjainkra egy fő- és kilenc alközponttal országos szintű lefedettséget biztosítva. Az 1998-ban induló és azóta folyamatosan bővülő TTEKG rendszernek ilyen országos szintű hálózattá való kiterjesztése Európában egyedülálló. A rendszer kiépítése, jelenlegi struktúrája mintaként szolgálhat Európának. Említést érdemel kiemelkedő költséghatékonysága is.
Az alig tenyérnyi perifériás egység a szív elektromos működésének rögzítésére, az adatok tárolására alkalmas, míg azok hosszú távú tárolása és elemzése a központi rendszerben történik. Jelentősége mind a sürgősségi, mind a járóbeteg-szakellátásban kiemelkedővé vált. A kardiológiai intézetek járóbeteg-szakrendelésein a szakmai protokolloknak megfelelő kardiológiai indikációkban javasolható a TTEKG. A készülék átadása és használatának betanítása a rendelőkben történik meg. Az esetek többségében egy-két hétig van a betegeknél a műszer, mellyel a nap bármely szakában, panasz esetén akár többször is készíthet EKG-t, s a jeleket vezetékes vagy mobiltelefonon küldheti át egy külön erre a célra telepített fogadó- és értékelő központba. A jelek azonnal megjelennek a monitoron, s a fogadó szakorvos azonnal látja és értékelheti őket. Közben a telefonkapcsolat révén a páciens elmondhatja aktuális panaszait, azonnal tájékoztatást kap arról, hogy van-e kóros eltérés a leletében, s szükség esetén a további teendők megbeszélésére kerülhet sor.
A kardiológiai szakorvosok azoknak javasolják e készülék használatát, akiknél a panaszok alapján valamilyen kardiológiai betegség gyanítható. Mellkasi panaszok előfordulása esetén azt nézzük meg, utalhatnak-e a tünetek koszorúér-betegségre. Időnként fellépő szapora vagy éppen lassú szívműködés, vagy rendetlen szívverésérzés esetén különböző ritmuszavarokra derülhet fény a rendszer segítségével. Javasolható szívinfarktuson átesett, koszorúér-tágításban vagy szívműtétben részesült betegeknél otthoni monitorozásra és a rehabilitációs tréning közben fellépő esetleges problémák diagnosztizálására. Alkalmas továbbá a különböző ritmuszavarok diagnosztizálására, illetve ezek gyógyszeres vagy műszeres (elektorfiziológiai) kezelését követően a terápiák eredményességének megítélésére.
A készülék visszahozatala után a beteg megkapja a telefonon beérkezett és a szakorvos által értékelt EKG leleteket. Ezt követően a betegeket a szakrendelőbe vagy a kórházba irányítjuk vissza, ahol az információk birtokában tudnak dönteni a további optimális kezelésről.
Budapesten található a TEKG főközpont, melynek első alközpontját a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum Kardiológiai Klinikára telepítették 2006-ban. Később Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Budapesten, Balatonfüreden, Szombathelyen, Kecskeméten is létesültek további alközpontok. 2007 óta a sürgősségi betegellátásban is használjuk a TTEKG rendszert. Elsőként Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, majd az ország minden más megyéjében is a mentőszolgálat rendelkezésére bocsátották. A mentőegységektől érkező EKG jelek fogadására és konzultációra a külön csak erre a célra működtetett TETRA rádió adó-vevő rendszer szolgál. Míg néhány évtizede a miokardiális infarktus kórházi halálozása 30 százalék körül volt, napjainkban a szívcentrumokba bejutó és ott speciális szívkatéteres ellátást kapó betegek esetében ez a szám 5 százalék körülire mérséklődött. Ez a siker népegészségügyi jelentőségű. Az Országos Mentőszolgálat, a szívcentrumok és az IMS Kft. összefogásával a TTEKG mint jelentős döntéstámogató rendszer által még inkább lehetővé vált a betegutak optimalizálása. Az akut betegellátás során a helyszínen elkészített EKG-nak az ország szívcentrumaiban működő központi fogadóegységekbe történő továbbításával, azonnali értékelésével és szakorvosi konzultációval döntünk az optimális betegútról. Ezáltal az akut infarktusos betegeknek közvetlenül a szívkatéteres (PCI) laborokba történő beszállításával még tovább csökkenthető mind a szállítási idő, mind az ún. „door-to-balloon” idő, ennek következtében a maradandó szívizomsejt károsodás mértéke is. Ugyanakkor a sürgős speciális ellátást nem igénylő betegek nem terhelik feleslegesen a kiemelt szintű ellátó egységeket, és a jelentős leterheltséggel küzdő mentőszolgálat sem kényszerül további (másodlagos-harmadlagos) transzportokra.
