A koronavírus okozta COVID-19 betegség kezelése, megelőzése sokakat foglalkoztat, és nem csak az egészségügyi szakembereket. Teljesen természetes, hogy szeretnénk mindent megtenni a betegség megelőzéséért, és ha már elkaptuk a kórt, biztosak lenni abban, hogy a legjobb ellátást kapjuk. Szinte naponta jelennek meg a sajtóban a legújabb részsikerekről, próbálkozásokról szóló hírek, és ami teljesen új: nagyon sok szakember a közösségi médiában is megosztja az általa jónak tartott terápiás ajánlásokat. Néha az is előfordul, hogy laikusok ajánlgatnak gyógyszereket megelőző vagy terápiás céllal.
Mindennek az az oka, hogy nem létezik olyan "varázspirula" amely 100%-os biztonsággal megelőzné vagy ugyanilyen hatékonysággal gyógyítaná a betegséget. Mivel a gyógyszerfejlesztés folyamata több évet igényel ha "nulláról kezdik", érthető, hogy a mostani járványban megpróbálnak olyan szereket hasznosítani, amelyek már forgalomban vannak valamilyen más gyógyjavallattal. Jellemző megközelítés, hogy a vírusfertőzés, -szaporodás jellegzetességeit figyelembe véve, számítógépes modellezéssel próbálnak olyan hatóanyagokat azonosítani, amelyek elvileg jók lehetnek. Ezt követi a kipróbálás, amely során kiderül: valóban hatásos-e az, ami elvileg annak tűnt.
Ebben az írásban nem a lehetséges "ötleteket" szeretném bemutatni, hanem a már elfogadott kezelési módszereket, ajánlásokat. Elképzelhető (sőt, biztos), hogy ezek a kezelési sémák idővel változnak, de talán nem haszontalan rögzíteni, mi az, amit jelen írás elkészültekor használnak.
Ha hazai ajánlásokat keresünk, akkor a Nemzeti Népegészségügyi Központ weboldalán érdemes kezdeni a tájékozódást. Ott sok hasznos információ található a betegségről, a higiénés szabályokról, a mintavételről, a kontaktkutatásról, de a kezelési ajánlásokról nincs információ.
Nagyon hasznos forrás az USA-beli National Institutes of Health honlapján található kezelési ajánlás. A NIH az Amerikai Egyesült Államok orvosi és közegészségügyi kutatásokat végző ügynöksége, amely terápiás irányelvekkel segíti az egységes (és bizonyítékokon alapuló) kezelések alkalmazásának terjedését. Az Európai Uniónak nincs az USA-beli NIH-hez hasonló ügynöksége. Hasznos információval szolgál azonban az Európai Gyógyszerengedélyező hatóság (EMA) honlapja, ahol megtalálható COVID-19 kezelésére engedélyezett engedélyezett gyógyszerek listája. Nem meglepő, hogy ezen a listán is két hatóanyagot találunk: a dexametazont és a remdezivirt. Jóval hosszabb azoknak a szereknek a sora, amelyek kutatás, klinikai kipróbálás alatt vannak: jelenleg 64 ilyen található az EMA oldalán.
