A valódi akupunktúra, a színlelt akupunktúra és a placebotabletta fájdalomcsillapító hatását hasonlították össze egészséges önkéntesek fájdalomérzékelésére irányuló vizsgálatukban Jian Kong és munkatársai. A résztvevőknek azt mondták, hogy a vizsgálatban háromféle kezelést alkalmaznak: egy széles körben alkalmazott fájdalomcsillapítót, elektroakupunktúrát és manuális akupunktúrát (színlelt akupunktúra). A kontrollcsoport tagjai semmifajta terápiában nem részesültek. Nem sokkal az egyes kezelések előtt és után egy meleg elektródát helyeztek a vizsgálati alanyok alkarjára, melynek hőmérsékletét fokozatosan emelték. A résztvevőknek akkor kellett jelezniük, amikor a hőt először érezték fájdalmasnak, illetve amikor az már olyan forró volt, hogy már nem tudták tolerálni. A vizsgálók ily módon határozták meg a fájdalomküszöböt és a toleranciát.

Nem észleltek szignifikáns összefüggést a résztvevőknek a különféle kezelésekre adott válaszreakciója között, ami arra utal, hogy adott csoporton belül nem lehet elkülöníteni a placebóval szemben „reszpondereket” és „non-reszpondereket”. Az viszont, hogy a vizsgálati alanyok milyen várakozásokkal tekintettek a kezelés fájdalomcsillapító hatása felé, összefüggést mutatott a fájdalomküszöbbel és toleranciával.
A cikk szerzői szerint ezek az adatok és vizsgálatuk egyéb paraméterei azt jelzik, hogy a placebóval szembeni válaszreakció nagyon sokféle tényezőtől függ, melyek közé a bejuttatás módja (tabletta vagy akupunktúra) éppúgy beletartozik, mint a környezeti faktorok vagy a verbális szuggesztióhóz vagy kondicionáláshoz társuló tanulási folyamat. „Úgy tűnik, hogy a placeboválasz nem függ az állandó egyéni jegyektől, sokkal inkább az adott személy körülményeitől, illetve a személyiségjegyek és a külső körülmények kombinációjától” – magyarázza a vizsgálat vezetője.
Ezen túlmenően azt is megfigyelték, hogy a vizsgálati alanyok színlelt akupuntúrára adott válasza szignifikánsan korrelált a valódi akupunktúrára adott válaszukkal. Ezt azt veti fel, hogy a valódi akupunktúrára jól reagáló személyek esetében nagyobb annak az esélye, hogy a színlelt akupunktúra kapcsán is a fájdalomcsillapító hatásról számolnak be. A szerzők azonban hangsúlyozzák, hogy ez azt jelentené, hogy a két módszer ekvivalens egymással. Inkább úgy vélik, hogy az akupunktúra olyan nem specifikus fájdalomcsillapító hatással rendelkezik, mely hozzájárulhat a fenti megfigyelésekhez.
