A 2026 januárja és 2029 decembere között megvalósuló projekt a környezetszennyezés egyik legösszetettebb, mégis legkevésbé feltárt típusára, a szerves mikroszennyezőkre fókuszál, amelyek mennyisége a globális környezeti változások részeként exponenciálisan növekszik.

A kutatók emlékeztettek: ezen anyagok - többek között öntözéssel vagy szennyvíziszap-kihelyezéssel - jutnak a talajba, együttes hatásmechanizmusukról azonban jelenleg kevés tudományos adat áll rendelkezésre.

A kutatás egyik elsődleges célja egy megbízható analitikai módszer kidolgozása a talajban lévő mikroműanyagok kimutatására, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre nemzetközileg elfogadott protokoll.

Az általunk kidolgozott módszertan egy gyakorlatorientált és könnyen reprodukálható megközelítést biztosít, amely rutinszerűen alkalmazható azokban a laboratóriumokban, ahol - hozzánk hasonlóan - speciális granulometriai elemzéssel vizsgálják a műanyag részecskéket - fogalmazott közleményében az intézmény.

A szakemberek emellett azt is vizsgálják, hogy hogyan módosul a talaj szennyezőanyag-visszatartó képessége (elsődlegesen gyógyszerhatóanyagra nézve) a mikroműanyagok jelenléte által. Ezekre az adatokra támaszkodva egy gépi tanuláson alapuló prediktív modellt dolgoznak ki a szakemberek, amely képes a gyógyszerek környezeti hatását előre jelezni különböző talajkörnyezetekben.

A modell révén olyan vegyületek környezeti sorsa is megbecsülhetővé válik, amelyeket eddig laboratóriumban nem vizsgáltak.

A kutatás eredményei új alapot teremtenek a talajszennyezés tudományos értelmezéséhez, megalapozottabb környezeti kockázatbecslési rendszerek kialakításához, valamint a jövőbeli szabályozási és talajvédelmi stratégiák tudományos támogatásához.