A gyógyszertárak webshopjainak forgalma tavaly megduplázódott, igény volt arra, hogy akik nem tudnak vagy nem akarnak patikába járni, azok valamilyen módon hozzájuthassanak a termékekhez. Feller Antal kiemelte: a gyógyszerek csomagküldésével kapcsolatban az egyik ellenérv, hogy ez a gyógyszerhamisítás melegágya. De ez nem így van, ma internetes gyógyszertárat csak az működtethet, akinek az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyt ad.

A vezérigazgató szerint az OTC-gyógyszerek forgalma az utóbbi években nem a patikákban, hanem főleg a drogériai láncokban nőtt. A vitaminok és étrend-kiegészítők körének patikai kiáramlása tovább fog folytatódni, így ez a gyógyszertárak jövedelmezőségét erősen befolyásolja. A gyógyszer-nagykereskedők eredményességével kapcsolatban pedig elmondta: 2007-ben 6,2 százalék volt a nagykereskedők árrése, mára ez 5,3 százalékra csökkent. 

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége idén ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. A hazai gyógyszer-nagykereskedelem adatait ismertetve Feller Antal a VG beszámolója szerint elmondta, 2016 és 2021 között a társasághoz tartozó nyolc tagvállalat forgalma 38 százalékkal emelkedett, ami jócskán meghaladja a piac azonos időszakban bekövetkezett 23 százalékos növekedését. Az eltérés mögött az áll, hogy 2017-ben a TEVA kilépett a gyógyszer-nagykereskedelmi szektorból – egyúttal a szövetségből is –, és a jelenlegi nyolc tagnak kellett átvennie a helyét a piacon. A nagykereskedők csaknem 2300 közforgalmú gyógyszertárat és 80 intézeti patikát szolgálnak ki, a nyolc tagvállalat piaci részesedése 95 százalékot tesz ki. A patikai értékesítés a piac 78 százalékát fedte le 2016-ban, ám ez 2020-ra már 71 százalékra mérséklődött. Az eltolódás értékben a kórházak javára történt, de a dobozszámot figyelembe véve a kórházak részesedése a teljes piacból stabilan 4,4 százalékos.