Napjainkban az allergiás rhinitis növekvő gyakoriságú, a népesség 15-30 százalékát érintő betegség. A néhány évente megújuló szakmai irányelvek segíthetnek abban, hogy a betegeknek a lehető legeredményesebb diagnosztikai és terápiás eljárásokat nyújtsák.

Az allergiás rhinitis (AR) prevalenciájának ugrásszerű növekedése több tényezővel, leginkább a „nyugati életstílus” komplex hatásával magyarázható. Az AR társadalmi jelentőségét az adja, hogy a gyakori előfordulás mellett főként a gyermekeket és a munkaképes korú felnőtteket érinti. Gyakran társul asthma bronchialéhoz, és a rhinitises betegek több mint a fele a közepes/súlyos kategóriába esik (1, 2). Éppen ezért a nemzetközi és a hazai szakmai grémium évtizedek óta irányelvek megfogalmazásával igyekszik segíteni a megelőzést és az AR-es betegek ellátását.

A 2015-ben, az Egészségügyi Közlöny 19. számában megjelent, a gyermekkori és felnőttkori AR-rel foglalkozó irányelv (3) a legutóbbi magyar irányelv témáját dolgozta fel, és több európai irányelv ajánlásainak adaptációjával, valamint a 2014. júniusig megjelent irodalom felhasználásával készült, több szakma együttműködésével (1, 4, 5). Az irányelv valamennyi egészségügyi ellátó számára releváns, akik a rhinitises tünetekkel (is) jelentkező betegek alapszintű vagy szakellátásában részt vesznek, valamint azoknak, akik az egészségpolitikai és finanszírozási döntéseket hozzák.

Új és megváltozott ajánlások

Az irányelv szerkezetében teljesen eltér a korábbi hazai irányelv formájától, és tartalmában is rendelkezik újdonságokkal. Kiemelten, megszámozva tartalmaz 42 konkrét ajánlást. Ezek közül három a megelőzésről szól, 14 az AR felismerésére, 23 a terápiára, kettő pedig a betegek gondozására vonatkozik. Egy új ajánlás van, és három ajánlás tartalma változott.

Az AR kezelésére az utóbbi években egy új gyógyszer-kombináció került forgalomba, amely intranazális szteroidot és intranazális antihisztamint (fluticason propionát + azelastin hidroklorid, Dymistaâ orrspray) tartalmaz. Pollen okozta szezonális rhinitisben a kombináció hatékonyabbnak bizonyult, mint az egyes alkotóelemek önállóan (6). Az új hazai irányelv ezt a kombinációt közepes/súlyos fokú allergiás rhinitisben javasolja.

A tartalmilag megváltozott ajánlások közül az első a diagnosztikáról, mégpedig a szérumspecifikus IgE-vizsgálat gyermekkori indikációjáról szól. Az európai konszenzus (4, 7) adaptációjának megfelelően a hazai szakmai grémium is átvette, hogy gyermekkorban AR gyanújakor első vonalbeli diagnosztikus módszer lehet a specifikus IgE meghatározása. Ennek magyarázata az, hogy kisgyermekeknél nehezen kivitelezhető, illetve értékelhető a korábban elsődlegesen javasolt bőrteszt.

A következő változás a háziporatka-érzékenyek allergéneliminációs ajánlására vonatkozik. Eddig egyértelműen javasolt volt náluk mindenféle módszer egyedi vagy kombinált alkalmazása. Az irodalom áttekintése alapján (5) azonban az eddigi klinikai vizsgálatok nem támasztják alá a háziporatka-elimináció eredményességét, bár úgy látszik, hogy egyes, erősen motivált betegeknél több módszer együttes alkalmazása eredményes lehet. Háziporatka-érzékenység esetén lehetséges atkamentes ágyneműk vagy atkákat át nem eresztő, speciális huzatok használata, a porfogó bútordarabok eliminálása, speciális porszívókkal történő rendszeres takarítás (HEPA-filterek) és a kárpitozott felületek rendszeres vegyszeres kezelése pl. acariciddel (por, hab). A vizsgálatok nem bizonyítják kellően ezek eredményességét, így további kontrollált vizsgálatok szükségesek. Az ajánlás tehát úgy szól, hogy az elimináció megkísérelhető, de nem feltétlenül javasolt.

AR-ben korábban is javasoltunk kiegészítő kezelésként orrmosást, de csak alacsony evidenciájú bizonyítékok alapján. Újabb vizsgálatok szerint biztos, hogy a felnőttkori és gyermekkori AR-ben a fiziológiás sóoldattal történő orrmosás mint kiegészítő kezelés hatékony, így alkalmazása feltétlenül javasolt (4, 8).

Változatlan ellátási folyamat és lépcsőzetes kezelés

Az irányelv lényegét a 42 ajánlás tartalmazza, amit két ábra egészít ki. Ezek az ábrák változatlan tartalommal összefoglalják a gyermekkori és felnőttkori rhinitises panaszokkal (is) jelentkező betegek ellátásának, valamint az allergiás rhinitis lépcsőzetes kezelésének algoritmusát.

Letölthető segédanyagok    

A korábbi hazai irányelv és az új is tartalmazza az irányelv alkalmazását segítő kérdőíveket, adatlapokat:

Az allergiás és nem allergiás rhinitis elkülönítését segítő kérdések.

-      Az alsó légutakra vonatkozó szűrőkérdések.

-      Alarmtünetek.

-      A rhinitis súlyossági fokozatai.

-      Az allergiás rhinitis kontrolláltságát megítélő teszt.

Az új irányelvből online hozzáféréssel könnyen letölthetők ezek a kérdőívek (3).

Az AR kontrolláltságát megítélő teszt a korábbi irányelvben nem szerepelt. Mivel a betegek kezelésének alapvető célja az, hogy a betegségük „jól kontrollált” legyen, hasznos a betegek gondozása során a kontrolláltság ismételt vizsgálata.

Újdonság és a gyakorlat számára fontos, hogy betegtájékoztatókkalis bővült az új irányelv, amelyek szintén letölthetők.

A következő betegtájékoztatók állnak rendelkezésre:

-      Betegtájékoztató az allergiás rhinitisről.

-      Betegtájékoztató allergénspecifikus immunterápiában részesülő betegek részére.

-      Felvilágosítás prick bőrtesztről és beleegyező nyilatkozat.

-      Betegtájékoztató az allergénekről és irritánsokról.

Irodalom

1. Bousquet J, Khaltaev N, Cruz AA, et al. Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA) 2008 Update (in collaboration with the World Health Organization, GA2LEN and AllerGen). Allergy 2008;63(Suppl. 86):8–160.
2. Szilasi M, Gálffy G, Fónay K, et al. A survay of the burden of allergic rhinitis in Hungary from a specialist’s perspective. Multidiscip Respir Med 2012;7(1):49–55.
3. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság, Egészségügyi Szakmai Kollégium. Egészségügyi szakmai irányelv – Az allergiás rhinitis ellátásáról. Egészségügyi Közlöny 2015;19:2616–26. https://kollegium.aeek.hu.
4. Roberts G, Xatzipsalti M, Borrego LM, et al. Paediatric rhinitis: position paper of the European Academy of Allergy and Clinical Immunology. Allergy 2013;68:1102–1116. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/all.12235/pdf
5. Brozek JL, Bousquet J, Baena-Cagnani CE, et al. Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA) guidelines: 2010 revision. J Allergy Clin Immunol 2010;126(3):466–76. http://www.whiar.org/docs/ARIAReport 2010.pdf.,
6.  Eigenmann PA, Atanaskovic-Markovic M, O’B Hourihane J, et al. Testing children for allergies: why, how, who and when: An updated statement of the European Academy of Allergy and Clinical Immunology (EAACI) Section on Pediatrics and EAACI-Clemens von Pirquet Fondation. Pediatric Allergy Immunology 2013;24:195–209.
7.  Carr W, Bernstein J, Lieberman P, et al. A novel intranasal therapy of azelastine with fluticasone for the treatment of allergic rhinitis. J Allergy Clin Immunol 2012;129:1282–9.

8. Hermelingmeier KE, Weber RK, Hellmich M, et al. Nasal irrigation as an adjunctive treatment in allergic rhinitis: a systematic review and meta-analysis. Am J Rhinol Allergy 2012;26(5):119–25.