A kutatók ugyanakkor kimutatták, hogy az ekcémás gyermekek esetében az átlagosnál nagyobb annak esélye, hogy az első életévben antibiotikumterápiára kerül sor. Az is kiderült, hogy minden egyes antibiotikumkúra újabb 7 százalékkal növelheti az ekcéma megjelenésének kockázatát.
Londoni, aberdeeni és nottinghami kutatók 20 olyan vizsgálat adatait tekintették át, melyekben gyermekek és 25 évesnél fiatalabb felnőttek vettek részt. Azt vizsgálták, van-e összefüggés a megszületés előtt, valamint az első életévben érvényesülő antibiotikumexpozíció és a későbbi ekcéma kialakulása között. Azt találták, hogy nagyobb arányban fordult elő ekcéma azoknál, akik egyéves koruk előtt antibiotikumot kaptak, a prenatális antibiotikumexpozíció esetében azonban már nem állítható ugyanez. „A jelenség egyik magyarázata az lehet, hogy a széles spektrumú antibiotikumok megváltoztatják a bél mikroflóráját, ami viszont oly módon befolyásolja az immunrendszer érési folyamatát, ami elősegíti allergiás kórképek kialakulását” – magyarázza a vizsgálat vezetője, dr. Teresa Tsakok. Ezt a közlemény rangidős szerzője az alábbiakkal egészíti ki: „A klinikusok és egészségpolitikusok számára is alapvető jelentőségű, hogy pontosabb ismeretekkel rendelkezzünk az antibiotikumhasználat és allergiás betegségek közötti összefüggésekről. A kettő közötti valódi korreláció feltárásának messze mutató klinikai és közegészségügyi hozadékai lehetnek.”
Az ekcéma egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, melyet az epidermis tartósan fennálló gyulladása jellemez. A betegség leggyakoribb formája az atopiás ekcéma, mely főként gyermeket érint, de az élet későbbi szakaszában is fennállhat, sőt akár a felnőttkorra is áthúzódhat. Az atopiás ekcéma eseteinek 80 százaléka már 5 éves kor előtt tüneteket ad, de az esetek jelentős részében már egyéves kor előtt jelentkezik.
A szakemberek egy része úgy véli, hogy az ekcéma genetikailag meghatározott betegség. A genetikai bőrbetegségekkel foglalkozó kutatások eredményeként a Dundee Egyetem kutatói 2006-ban tették közzé, hogy felfedezték az atopiás ekcéma kialakulásáért felelős gént. A BMC Microbiology című lapban megjelent tanulmány arra derített fényt, hogy az atopiás ekcémában szenvedő gyermekek bélflórája nagyban hasonlít az ekcémában nem szenvedő felnőttek bélflórájához. Brit adatok szerint a szigetországban minden ötödik gyermeknél áll fenn ekcéma, ezzel ez a leggyakoribb bőrbetegség.
Nina Goad, a British Association of Dermatologists képviselője ezt azzal egészíti ki, hogy az ekcéma és más allergiás betegségek előfordulása az elmúlt években emelkedett, különösen a gazdaságilag fejlett országok gyermekkorú lakossága körében, ennek okát azonban még nem sikerült teljes egészében feltárni: „A bizonyítékok nem egyértelműek, és a szakemberek egyelőre nem javasolják a szülőknek, hogy megtagadják gyermekeiktől az antibiotikumot, amikor ezt az orvos szükségesnek tartja. A mostanihoz hasonló vizsgálatok ugyanakkor felvetik kiküszöbölhető etiológiai okok lehetőségét, ami irányt mutathat az orvosi gyógyszerfelírási gyakorlat számára.”
