A szén kísérletileg előállítható formái közül a fullerének és a grafén előállítása Nobel-díjat ért. Az ugyancsak a jövő anyagainak tartott nanoméretű széncsövecskék 1991-es felfedezőjének, Sumio Iijima japán fizikusnak ez eddig nem sikerült. Két munkatársával most azonban megnyerte az Európán kívüli találmányok versenyét. Részben a szerencsének és jó érzékének köszönheti a felfedezést. Elektronmikroszkóppal vizsgált reaktorban állított elő koromrészecskéket, és azt vette észre, hogy a szénrészecskék között hosszú, szálszerű alakzatok vannak.

Jobban megvizsgálva őket, rájött különleges szerkezetükre.A felfedezés óta több mint húsz év telt el, és csupán nemrégiben vált világossá, mi mindenre lehet ezeket használni. Például a DNS-méretű csövecskékbe csomagolt gyógyszermolekulákat a távolabbi jövőben egészen a megcélzott ráksejtekig lehet majd szállítani.

Az Oxfordi Egyetemen dolgozó Lukey Alphey az évente 50-100 millió embert megbetegítő és 25 milliót elpusztító Dengue-láz ellen dolgozott ki ötletes módszert. Ez a malária után a második legelterjedtebb, szúnyog által terjesztett vírusos kór, melyre még nincs sem gyógyszer, sem védőoltás. Az érintett országok száma a hetvenes évek óta tízszeresére nőtt. Alphey úgy avatkozott be a szúnyogok örökítő anyagába, hogy azok egy speciális fehérje termelése révén felnőve elpusztulnak. A „megbuherált” szúnyogok szabadon engedve párosodnak a területen élő társakkal és a populáció 90 százaléka folyamatos beavatkozás esetén megsemmisül – olvasható a nol.hu-n.