Kritikus helyzetben van az alapellátás, a végzett orvosok mindössze 5 százaléka hajlandó praxisban elhelyezkedni, és bár a gyógyszerészi szakma presztízsét adhatná vissza, ha a patikában prevencióval, szűrésekkel is foglalkozhatnának – támogatva ezzel az alapellátók munkáját –, az ilyen irányú hivatásfejlesztés döntéshozói támogatás és forrás híján mindezidáig nem valósult meg. Minderről Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének (MOSZ) tiszteletbeli elnöke beszélt a szervezet Pest Vármegyei és Budapesti Szervezetének minapi, összevont megyei gyűlésén.
Ahogyan a fiatal háziorvosok hezitálnak praxist vásárolni, úgy a pályakezdő gyógyszerészek számára is kérdés, hogy valaha megtérül-e, ha 20-80 millió forintot fektet patikai tulajdonvásárlásba – folytatta a párhozamok sorolását az elnök. Megjegyezve azt is, hogy továbbra sem sikerül vonzóvá tenni az új generációk számára a gyógyszerészetet, hiszen a 2024-es költségvetésben az egészségügyi ágazat GDP arányos részesedése mindössze 3,6 százalékos, és ebből biztosan nem számíthatnak árrésvalorizációra a patikusok. Belátható és tervezhető jövedelemnövekedés nélkül nehéz megteremteni a generációváltás alapjait, ma a 7-8 ezer magyarországi gyógyszerészből mindössze 4-5 ezer dolgozik a közvetlen betegellátásban.
A gyógyszerészek helye a jövő praxisközösségi modelljeiben
Kiaknázatlan a gyógyszerészek tudása, amelyet a betegek hasznára lehetne kamatoztatni a háziorvosi körzetekben, akár a primer prevencióban, akár a vakcinázásban való részvételükkel – fejezte ki egyetértését az eseményen előadó Békássy Szabolcs, hozzátéve, hogy országos kollegiális vezető háziorvosként is amellett kardoskodik, hogy ezek a gyógyszerészi hatáskörök jelenjenek meg a betegek ellátásában. – A finanszírozás fejlesztése és bővítése is szükséges ahhoz, hogy a nemzetközi példáknak megfelelően idehaza is támogassák a gyógyszerészek és háziorvosok együttműködését – jelentette ki.
A Covid megtépázta az alapellátást, jó néhány körzettel gyarapodott a betöltetlen körzetek száma akkor, amikor folyamatosan növekszik a jellemzően havi 5 millió feletti orvos-beteg találkozások száma, ide értve a telemedicinális ellátást és a receptírást is. A nem méretgazdaságos betöltetlen körzetek felszámolása a körzethatárok felülvizsgálatával és átszabásával már elkezdődött, de ha a döntéshozók a prevenciós szemlélet megerősítésében gondolkodnak, abban a gyógyszerészekre is aktív szereplőként kell tekinteniük. Különösen jó perspektívát kínál ebben a kollegiális praxisközösségek megalakulása.
Sokszor nem az orvosi rendelőben, hanem a patikákban derül ki, hogy a beteg gyógyszeres terápiája nem megfelelő vagy hiányos, így – ahogyan külföldi rizikófelmérések is igazolják –, betegbiztonsági szempontból is rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a beteg háziorvosa és gyógyszerésze együttműködjön.
Az idő és szakemberhiány, a nem megfelelő betegadherencia, valamint az alapellátás folyamatban lévő fejlesztése mind indokolják, hogy valamennyi elérhető szakembert bevonjanak népegészségügyi fókuszú betegellátásba. Bár szervezeti szinten aktív a párbeszéd és gyümölcsöző a szakmai együttműködés, ám, hogy innen tovább tudjanak lépni, ahhoz bővíteni kell a gyógyszerészek hatásköreit, megújítva a gyógyszerészképzés curriculumát, és emellett fejleszteni a kubatúrát is, hiszen a gyógyszerészi gondozás nélkülözhetetlen eleme a prevenciós helyiségek kialakítása a patikákban.
Gőzerővel dolgozunk a járási szintű alapellátási portfólió meghatározásán, itt szeretnék a gyógyszerészekkel való együttműködés fontosságát hangsúlyozni – mondta az országos kollegiális vezető. Az aktuálisan futó ágazati átalakítási folyamatok közül kiemelte a járóbeteg-irányítási rendszer és az Egészségablak applikáció fejlesztéseit. Az „elképesztően erős politikai támogatással bíró” fejlesztés nyomán három hónapon belül a háziorvosok és a szakrendelőben dolgozó kollégák is fognak tudni időpontot foglalni a betegeiknek, de egy munkacsoport dolgozik azon, hogy milyen egyéb funkciókkal lehet bővíteni az applikációt.
A döntéshozó ismét napirendre tűzte a háziorvosi törzskarton kérdését, ennek digitalizálása és megjelenése az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben jó kapcsolódási felület lehet a háziorvosok és a gyógyszerészek között, hiszen ez lehetővé tenné, hogy mindenki rendelkezzen a beteggel kapcsolatos legalapvetőbb információkkal – vázolta fel Békássy Szabolcs.
A gyógyszerész érdeke a beteg érdeke
A gyógyszerészek nem akarnak szellemi munkanélkülivé válni, így nemcsak munkát és feladatot, hanem finanszírozást is biztosítani kell ahhoz, ahhoz, hogy szakmaisággal tölthessék fel feladatköreiket – hangsúlyozta összefoglalójában Mikola Bálint. Úgy vélte, a döntéshozók tudnának abban lépni, hogy kigyomlálják a kötelező gyógyszerészi feladatok közül a felesleges adminisztrációt és azokat a tevékenységeket, amelyek az érdemi munkától veszik el az időt. Egyetértett azzal, hogy sürgősen szükséges a beutalási rend racionalizálása, hiszen gyakori eset a patikákban, hogy a háziorvosok receptírási kompetenciáinak korlátozása miatt a beteg olyan sokára jut a szakorvosi javaslathoz, hogy nem tudja időben kiváltani a számára nélkülözhetetlen gyógyszereket.
Borítókép: PharmaOnline archív
