Az uniós tagság nélkül a brit piac egy nem különösebben vonzó különc marad, ahol a legnagyobb gyógyszergyártók csak akkor fognak árusítani bármit is, ha a fő piacok igényeit kielégítették. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Ausztrália mind az Egyesült Királyság elé kerülhetnek a prioritási listán.
A várható következmények: hirtelen megugranak a gyógyszerárak; szinte lehetetlen lesz hozzájutni az élvonalbeli készítményekhez; visszaesnek az Egyesült Királyságban végzett gyógyszerkutatások.
Anthony Hatswell, a University College London szakértője szerint a gyógyszergyártók először az amerikai piacot fogják megcélozni, mert ott fizetik a legtöbbet, és mindig van igény a termékeikre. A másodlagos piac Európa, mert ott 28 országot szolgálhatnak ki egyszerre. A harmadik a sorban Japán lesz, mert 128 millió lakosuk van, és igen magas az egy főre eső GDP. Akár kereskedelmi, akár etikai szempontból nézzük az ügyet, 128 millió japán sokkal több, mint 65 millió brit. Hatswell nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a brit páciensek két-három évig is várhatnak, mire kipróbálhatnak egy új kezelési módot.
A briteknek nem feltétlenül kell lemondani az EMA-ról – sőt, akár jól is kijöhetnek a dologból. Az EMA-ra háruló munka harmadát már most is ők végzik, és a szervezet központja Londonban van. Ha a szervezet tagjai maradhatnak, miközben függetlenné válnak az Európai Uniótól, az a britek számára akár előnyös is lehet. Ha a kutatók nagyobb szabadságot kaphatnak, abból mindenki profitálhat.
