A gyógyszerágazatban is turbulens folyamatokat indított el a Brexit, a legjelentősebb következmény, hogy az eddig Londonban székelő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is költözik, a székhelyért folyó versenyben Magyarország is ringbe száll. Áprilisban legalábbis még erről beszélt Skultéti László, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) gazdasági főigazgató-helyettese egy konferencián.
Ezzel szemben azonban az Európai Unió Tanácsa kedden azt közölte, hogy Az EU-ban forgalmazható gyógyszerek jóváhagyásáért felelős EMA befogadására Amszterdam, Barcelona és Lille a legfőbb esélyesek, azonban versenyben van még Athén, Bécs, Bonn, Brüsszel, Bukarest, Dublin, Helsinki, Koppenhága, Milánó, Porto, Pozsony, Szófia, Stockholm, Valletta, Varsó és Zágráb is. Esélyünk azért is lehetett volna, mert az uniós vezetők korábban úgy döntöttek, hogy az újonnan csatlakozó tagállamok élveznek majd elsőbbséget az ügynökség befogadásakor, és a velünk egy időben csatlakozó lengyelek és szlovákok is ringbe szálltak, sőt, a hazánknál később a közösségbe érkező Románia, Bulgária és Horvátország is pályázott, hogy náluk települjön le az EMA.
Az országokat nyilvánvalóan anyagi megfontolások is vezérelték a pályázat benyújtásakor, hiszen a gyógyszerügynökség évente mintegy 300 millió euróból, azaz 92 milliárd forintból gazdálkodik, és közel 900 szakértőt foglalkoztat.
Skultéti áprilisban optimistán azt mondta: jó esélyekkel indulunk az EMA-ért, azonban azt is kifejtette, hogy ahhoz, hogy biztos befutók lehessünk, az OGYÉI munkaerő és szakembergárdáját fejleszteni kell. És bár a hazai gyógyszerhatóság meglehetősen tehetős intézmény ezt saját forrásaiból nem csak állami segítséggel tudja megoldani. Akkor a szakember arról beszélt, erősíteni kell a minőséget, a határidőtartást, a szakmai ismereteket és a kommunikációt, valamint bővíteni az OGYÉI kompetenciáit, és versenyképes fizetéseket kell biztosítani szakembereiknek. Nagy valószínűséggel végül a kormány úgy határozott, hogy minderre most nem szán pénzt.
Ráadásul a döntéskor – amely novemberre várható – nem csak az adott város földrajzi elhelyezkedését, a működőképesség és az üzletmenet folytonosságát vagy a helyszín megközelíthetőségét, az ott elérhető munka- és iskoláztatási lehetőségeket veszik figyelembe, hanem – mint az korábban kiszivárgott – politikai megfontolásokat is. Márpedig hazánknak jelenleg nem a legjobbak a kapcsolatai az unióval, így mérlegelni kellett azt is, hogy akár már az első körben kirostálták volna a pályázatunkat, amikor is az Európai Bizottság értékeli a beérkezett ajánlatokat.
Októberben a tagországok kormányait tömörítő tanács politikai megbeszélést folytat a kérdésről, a végleges döntés pedig titkos szavazáson születhet meg mintegy négy hónap múlva. Az ügynökségnek már a britek távozásának pillanatában, várhatóan 2019 márciusában meg kell kezdenie a működést az új helyszínen.
Ha az EMA székhelye nem is költözik Magyarországra, az OGYÉI számára nyílik még egy jelentős és biztosra vehető piaci rés, amelyet sikerrel kihasználhat. Egyelőre ugyanis nem tudni, milyen hatásai lesznek annak, hogy a brit gyógyszerhatóság (Medicines and Healthcare Products Regulatory Agency – MHRA) a Brexitet követően nem lesz szereplője az egyre inkább centralizálódó uniós gyógyszerágazatnak. Az MHRA eddig jelentős részesedéssel bírt az uniós gyógyszerhatósági projektekben, ahol a kilépés után várhatóan erősen gyengül. Azonban ahhoz, hogy a magyar gyógyszerhatóság kellő hatékonysággal léphessen színre ezen a páston, szintén elengedhetetlen az állami hozzájárulás. Kérdés, hogy erre szán-e majd forrásokat a kormány.
