A szívelégtelenség bármelyik korosztályt érintheti, de jellemzően 65 év felett alakul ki. 

A szívelégtelenséggel küzdő betegek 30 százalékánál megállapítható a vese valamilyen szintű károsodása is. Azoknál a betegeknél, akik szívelégtelenséggel kerültek kórházba, és a veseműködése is károsodott, 1,5-szer nagyobb a kockázata annak, hogy halálos kimenetelű lesz a betegségük azokhoz képest, mint akiknek nem érintett a veseműködése2. Ha a veseproblémák tovább súlyosbodnak, ez az esély akár háromszorosra nőhet.

Egyes kutatások azt bizonyítják, hogy a folyadékbevitel korlátozása az igény szerinti folyadékfogyasztással szemben általában véve nem vezetett jobb eredményekhez a szívelégtelenségből történő felépülés során, és a betegek vízvisszatartás miatt megnövekedett súlya sem csökkent érdemben.

A szívelégtelenség Magyarországon vezető haláloki tényező. A riasztó számok csökkentése érdekében sok a tennivaló, de legtöbbet mégis mi magunk tehetünk a megelőzés érdekében. A betegség előfordulásáról, típusairól és a megelőzésről dr. Simonyi Gábor PhD osztályvezető főorvos, tanszékvezető-helyettes beszél.

A vizsgált hatóanyag kedvező klinikai hatásai a szívelégtelenségben szenvedők számára jelenthetnek pozitív fejleményt – Magyarországon becslések szerint 200 ezer ember érintett a betegségben.

Krónikus szívelégtelenségben a közelmúltban napvilágot látott randomizált, kontrollált vizsgálatok eredményeinek köszönhetően a kezelési lehetőségek palettája folyamatosan bővül. Az elmúlt 2-3 évben két új gyógyszer, illetve gyógyszercsoport jelent meg a kórkép kezelésében.

Újabb SGLT2-gátló kezelésről igazolódott, hogy csökkentette a kardiovaszkuláris halálozás vagy a szívelégtelenség súlyosbodásának kockázatát a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelen betegeknél.

Egy új vérvizsgálat előre jelzi, hogy valakit komolyan fenyeget-e szívroham, stroke, szívelégtelenség vagy a következő négy évben ezek miatt bekövetkező halálozás kockázata.