Lázat nemcsak fertőzések, de komoly betegségek is okozhatnak, a jéghideg borogatás vagy a lázcsillapító tabletták keverése pedig csak ront a beteg állapotán.

Mikor kell lázat csillapítani? Miért leszünk „libabőrösek”? Hány fokos legyen a hűtőfürdő? Mi a teendő lázgörcs esetén? – ezekre a kérdésekre is választ ad a Semmelweis Egyetem KliniKaland című ismeretterjesztő sorozatának legújabb, a lázról szóló epizódja.

A hazai, vény nélkül kapható lázcsillapítókat tekintve a különféle hatóanyagok (acetilszalicilsav, ibuprofen, metamizol, paracetamol) alkalmazását illetően nincs felső korhatár. Időskorban, elsősorban a mellékhatásprofilt mérlegelve, bármelyik hatóanyag alkalmazható. Ugyanakkor, a lázcsillapító hatóanyagok többsége „alulról” korhatáros karikákkal rendelkezik. Míg a metamizol megfelelő gyógyszerformában megszületéstől adható, addig a paracetamolos és ibuprofenes szerek 3 hónapos kortól alkalmazhatók csak, az acetilszalicilsavas készítmények használatával pedig meg kell várni a 12 évet.

Az első trimeszterbeli láz szív-, illetve állkapocs-fejlődési rendellenességekhez is vezethet. Az alkalmas hatóanyaggal való lázcsillapítás szerepe kiemelendő.

Ma már a hazai protokoll is, a nyugat-európai irányelvekkel összhangban, csak a magas, a szervezet számára megterhelő láz esetén ajánlja a lázcsillapítást.