Az antibiotikumok, antiaritmiás szerek és NSAID-ok szedése is veszélyeztetheti a tüdők épségét. A károsodások megelőzése érdekében a gyógyszer indukálta pulmonális megbetegedéseket mielőbb fel kell ismerni.

Azóta egyre egészségtelenebb az életmódunk és hiányosabb a táplálkozásunk; bár az ókoriak tudták, hogy azzá válunk, amit megeszünk, a tudomány csak a legutóbbi időkben kezdi komolyan venni az élelmiszerek betegségokozó szerepét.

Egy lefegyverzően egyszerű ötlet révén megvizsgálhatjuk, hogy egy gyógyszer hat-e olyan betegségre, amelyre eredetileg nem tervezték: nézzük meg, hogy csökkenti-e a betegséget meghatározó gének aktivitását.

Az amerikaiak ma több antidepresszívumot fogyasztanak a mindennapi stressz leküzdésére, mint valaha, és a nem pszichiáter orvosok egyre gyakrabban írják fel ezeket olyan személyeknek, akikben semmiféle mentális betegséget nem diagnosztizált szakorvos – ezt mutatta ki egy nemrég elvégzett vizsgálat.

Azok a nigériai szülők, akik nem engedik meg, hogy gyermeküket beoltsák gyermekbénulás ellen, a börtönt kockáztatják, mivel ellenállnak a kormányzat ama rendeletének, amelynek célja a betegség kiirtása Afrika legnépesebb országában.

Tíz éve jelentette be Craig Venter és Francis Collins, hogy befejeződött az emberi DNS nukleotidsorrendjének megfejtése. Akkor a tudósközösség úgy vélte, hogy ennek eredményeként hamarosan olcsó genomikai diagnosztikai eszközökkel, a gyógyszerfejlesztésben új molekuláris célpontokkal, oki terápiás módszerekkel rendelkezünk majd a betegségek megelőzésére és gyógyítására. Egyáltalán nem így történt. Ma sokkal kevésbé értjük az öröklődés genetikai hátterét, mint akkoriban hittük.