A gyógyszer-indukálta interstitalis tüdőbetegségek (drug induced interstitial lung disease; DILD) változatos képet mutatnak, többek között interstitialis tüdőgyulladás vagy exogén allergiás alveolitis is kialakulhat bizonyos hatóanyagok szedése következtében. A beteg panaszai között szereplő köhögés, láz vagy a fizikai megterhelés hatására jelentkező légszomj mind-mind intő jelek. Megtévesztő, hogy a gyógyszerek által okozott, tüdőt érintő komplikációk sok esetben alattomosan jelentkeznek, csak az adott hatóanyag szedésének befejezését követően, hónapokkal vagy évekkel később lépnek fel. Más esetekben a DILD aszimptomatikusan zajlik, és légzésfunkció, vagy egyéb okból végzett képalkotó vizsgálatok során derül fény a fennállására.
A DILD diagnózisa
A gyógyszer indukálta interstitialis tüdőbetegségek diagnózisa – egyéb kórképek kizárását követően – a következő kritériumokon nyugszik:
- A klinikai kép, illetve képalkotó eljárások által igazolt manifesztáció
- A manifesztációval összefüggő gyógyszerexpozíció
- A gyógyszer szedésének felfüggesztését követően javuló állapot
- Újabb gyógyszerexpozíciót követően újra fellépő tünetek
Néhány hatóanyagcsoport és hatóanyag, amik DILD-et válthatnak ki
Antibiotikumok, fungicid hatóanyagok, kemoterápiás szerek | Gyulladáscsökkentők | Kardiovaszkuláris megbetegedésekben alkalmazott hatóanyagok | Biológiai gyógyszerek |
Amfotericin B Bleomicin Izoniazid Nitrofurantoin | Nem-szteroid gyulladáscsökkentők Metotrexát Szulfaszalazin | ACE-gátlók Amiodaron Béta-blokkolók Hidroklorotiazid Sztatinok | TNF-gátlók
|
A nitrofurantoin okozta tüdőgyulladás
A recidiváló húgyúti fertőzések kezelésére, megelőzésére alkalmazott nitrofurantoin a DILD kialakulásának veszélyét hordozza magában. A nitrofurantoin már nyolc nap szedést követően lázzal, köhögéssel, légszomjjal és arthralgiával járó ún. nitrofurantoin-tüdőgyulladást okozhat, ami a gyógyszer szedésének abbahagyását követően rendszerint megszűnik. Azonban egy újabb nitrofurantoin-expozíció már az előbbinél súlyosabb következményekkel, néhány óra alatt jelentkező, súlyosabb pulmonális problémákkal, akár tüdőödémával is járhat. A hat hónapot meghaladó ideig tartó nitrofurantoin-szedés esetén krónikus, részben reverzibilis interstitialis pneumónia léphet fel.
Az amiodaron kiváltotta alveolitis és fibrózis
Az antiaritmiás hatóanyag okozta tüdőfunkció-beszűkülés az amiodaron szedésének megkezdését követően, néhány hónap, maximum két év elteltével lép fel. A pulmonális panaszok hátterében alveolitis vagy tüdőfibrózis állhat.
A kemoterápiás kezelésben kialakult DILD
A kemoterápiás kezelésben részesülő daganatos betegek mintegy tizedénél alakul ki DILD. Esetükben minden tartós pulmonológiai panasz szakorvosi kivizsgálást (tüdőfunkciós vizsgálat, képalkotó eljárások, bronchoszkópia) igényel. Leggyakrabban tüdőfibrózissal vagy a nélkül meglévő akut, illetve szubakut gyulladások diagnosztizálhatók. A kemoterápiás szerek közül a bleomicin okoz a leggyakrabban DILD-et.
Mit tehet a gyógyszerész?
DILD gyanúja esetén orvoshoz kell irányítani a beteget. A gyógyszer szedésének felfüggesztését követően 72 óra elteltével általában enyhülnek, megszűnnek a panaszok. Jelentősebb mértékű tüdőkárosodás esetén szisztémás szteroid-kezelésre lehet szükség.
(Forrás: www.medical-tribune.de, www.pneumotox.com )
