Ha a finomfőzelékről a menzás színes pöttyös lisztcsomós fehér lé jut az olvasó eszébe, akkor elárulhatjuk, hogy ezen a néven igenis lehet valóban finom és nem mellesleg egészséges főzeléket készíteni, ahogy Szatmári Ferenc – közismertebb nevén Főzelékes Feri – mutatta ezt be egy főzőworkshopon a Vénák Hete nyitóeseményén. Ő a finomfőzeléket karalábéval, répával és spárgával készítette el, tejszínnel, kis keményítővel dúsította, a lisztet elhagyta, feltétként pedig gyönyörű színű zöldborsópogácsa sült ki a konyhában. A Vénák Hete eseményhez közösségimédiás kihívásokat is szerveztek, amihez nyeremény reményében bárki csatlakozhatott receptekkel és a testmozgásáról szóló beszámolókkal.

Visszér: már nem csak az idős nők problémája

Hogy vénáink egészsége érdekében miért ennyire fontos a tudatos táplálkozás és a rendszeres testedzés – például sétával, jógával – arra a Servier Hungária Kft. kutatási eredménye válaszol: 30 év felett minden második magyar ember küzd visszérrel és a számuk sajnos egyre nő. A visszeres lábra sokan csak esztétikai problémaként gondolnak, régebben pedig főleg az idős nőkkel azonosították ezt a betegséget, mára azonban az életmódunkból adódóan más csoportokat is érint: számos fiatal és minden harmadik felnőtt férfi tapasztalja ezeket a tüneteket.

A visszérbetegek leggyakoribb panasza a fájdalom (62 százalék), az éjszakai lábgörcs (57 százalék) és a nehézláb-érzés (34 százalék) – derül ki az említett felmérésből, ami szerint látható visszértágulatokat csak minden harmadik beteg tapasztal. A kor előrehaladtával egyébként drámaian nő a betegek száma, főleg a nők körében, ezért is fontos, hogy már fiatalabb korban kezdjünk el tenni a tünetek súlyosbodása ellen.

A nyár a visszerek ellensége

Visszerei, azaz vénái, mindenkinek vannak, hiszen a vérkeringés fontos részét képezik.

Visszérbetegségről akkor beszélük, ha a vénákban a vér nem tud megfelelő módon a szív felé áramolni, a vér megreked a láb vénáiban, a megnövekedett nyomás miatt pedig az erek kitágulnak, kanyargóssá válnak. A tartós meleg – nemcsak a kánikula, hanem a a szauna vagy a forró fürdő – hatására egyébként is kitágulnak a vénák, ezért nyáron még az egészségesek is tapasztalhatnak átmeneti tüneteket. Baj akkor van, ha a vénafalak már nem elég rugalmasak ahhoz, hogy visszahúzódjanak. A visszérbetegség kialakulásában a genetikai, hormonális tényezők mellett komoly szerepet játszik a túlsúly és a mozgásszegény életmód. Orvoshoz a legtöbben csak akkor fordulnak, ha fájdalmakat tapasztanak, pedig már akkor érdemes lenne, amikor az első látható jelek vagy kellemetlen panaszok jelentkeznek.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a magyarok előbb tájékozódnak az internetről, semmint, hogy orvossal egyeztessenek. Csupán minden negyedik megkérdezett egyeztetne szakemberrel a tüneteket tapasztalva, míg a felmérésben résztvevők 13 százaléka egyáltalán nem kezelné a problémáját, hiába venne észre tüneteket. Pedig a kezeletlen visszérbetegség súlyos szövődményekhez, például mélyvénás trombózishoz is vezethet.

Online elérhető tippek

A Vénák Hete idején az online esemény weboldalán és Facebook oldalán minden nap kifejezetten visszérproblémásoknak kifejlesztett új séta- vagy jógagyakorlatokkal ismertették meg a program követőit, és arra buzdították őket, hogy osszák meg hasonló tapasztalatukat #MozogjaVénáidért és #FőzzaVénáidért hashtaggel.

A legalapvetőbb mozgásformáról, a sétáról Magyari Dávid sportszakember beszélt: napi harminc perc járás kényelmes cipőben már jótékony hatással van a szervezetre. A jóga is nagyon hasznos, Barta Zsófia jógaoktató több ászanát is bemutatott. A gyertya póz variációi például nagy segítséget nyújtanak hiszen a megemelt lábaknak köszönhetően a gravitáció a vénáknak kedvező irányba hat. A lábfejek mozgatása pedig serkenti a keringést a lábakban, segíti a vénák körüli izmok pumpa-szerű munkáját. Zsófi bemutatta még a pillangó tartást és a széktartást,  vagyis az álló előrehajlást. Ezek a gyakorlatok ma is megtalálhatók, a Youtube-on a Detralex életmód tippek csatornán lehet megnézni és elsajátítani.

Ugyanezen a platformon nemcsak a mozgás, hanem a táplálkozás is szerepet kap, itt lehet megismerni Főzelékes Feri finomfőzelék és zöldborsópogácsa receptjét, de olyan ízletes és egészséges fogásokat is lehet innen tanulni, mint a spenótos kelkáposztás zöld shakshuka, a tavaszi zöldséges kölessaláta, valamint a paradicsomos lencseragu rakott padlizsánnal és cukkinivel.

Aki túlsúlyos, szabaduljon meg a feleslegtől!

A helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nemcsak plusz kilókhoz, hanem székrekedéshez is vezethet, ami ugyancsak felelős lehet a fokozott vénás nyomásért. Az életmód fokozatos megváltoztatásával megszabadulhat a felesleges kilóktól és az emésztési problémától. Ehhez két szabályt is be kell tartani: az étrend legyen változatos és rostban gazdag. Ezért minden nap több adag zöldséget és gyümölcsöt, teljes értékű gabonaféléket, tejterméket és legalább napi két liter vizet kell fogyasztani. Hetente többször kell enni halat, húst vagy tojást, és mindenképpen csökkenteni szükséges a telített zsírok (vaj, vörös húsok), a magas cukortartalmú ételek és a só fogyasztását. Bizonyos ételek, mint az erős fűszerek, a kávé és a tea fokozzák a vénás pangást, így ezek kerülendők, csakúgy mint az alkohol. A túl sok alkohol fogyasztása a hajszálerek tágulatát okozza, ami bőrpír, bőrfoltok, kivörösödés és seprűvénák kialakulásához vezethet.

A táplálkozás rendezése mellett a rendszeres testmozgás is elengedhetetlen, a már említett séta és jóga mellett az úszás, a biciklizés és a kirándulás is hasznos lehet.