A vashiány szorosan összefügg a megkésett idegrendszeri (agyi) fejlődéssel, a gyengébb iskolai teljesítménnyel és a viselkedési zavarokkal. Kevésbé ismert azonban az, hogy a gyermekkori vaspótlás milyen hatással lehet a fenn említett kimenetekre.
A kérdés kiemelten fontos az 5-19 éves korosztályban, vagyis a növekedésben és fejlődésben lévő gyermekeknél. Ennél a korosztálynál a Global Burden of Disease 2019-es adatai alapján a vashiány előfordulási gyakorisága világszerte átlagosan 16,83 %-ra tehető. A vashiány prevalenciája azonban az országok jövedelmi helyzetétől függően eltéréseket mutat: míg a magas jövedelmű országokban 4,11 %, a magas-közepes jövedelműekben 5,73 %, az alacsony-közepes jövedelműekben 23,19 %, az alacsony jövedelműekben 22,20 % a prevalencia.
Mint látható, a gyermekek és serdülők közül leginkább az alacsony-közepes jövedelmű országokban élők vannak kitéve a vashiányos anémia és a vashiány kockázatának.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-ban publikált irányelve alapján napi gyakorisággal történő vaspótlás javasolt azoknál a 60 hónaposnál idősebb gyermekeknél, akik olyan területeken élnek, ahol a csecsemők és fiatal gyermekek legalább 40 %-a anémiás; mindez elsősorban a az alacsony-közepes jövedelmű országokban élőket érintheti.
A hónapokon át tartó vaspótlás intelligenciára kifejtett hatásának vizsgálata
Egy friss szisztematikus irodalmi áttekintésben és meta-analízisben azt elemezték, hogy az alacsony- és közepes jövedelmű országokban élő gyermekeknél (6-18 éveseknél) a vaspótlás miként hat a kognitív funkciókra, azaz az intelligenciára, a figyelemre, a rövid és hosszú távú memóriára, valamint az iskolai teljesítményre.
Öt országot (India, Thaiföld, Dél-afrikai Köztársaság, Irán, Indonézia) és összesen 1196 gyermeket felölelő kilenc vizsgálat (időben 1988 és 2014 között megjelent közlemények) alapján születtek meg az irodalmi áttekintés következtetései. A vaspótlás medián időtartama 4,9 hónap volt. Az alkalmazott vasdózisok nagy eltéréseket mutattak: a napi 30 mg-tól a napi közel 100 mg vaspótlásig ívelt az alkalmazott dózis-tartomány.
Az intelligencia kiindulási vasstátusztól függetlenül javul, de számít az alkalmazott vas-dózis és a lényeges a szupplementáció időtartama
Összességében a vaspótlás kedvező hatással volt az intelligenciát minősítő mérőszámokra, mind a gyermekeknél, mind a serdülőkorúaknál. A vaspótlás hatására az intelligenciahányadosban (IQ) bekövetkező növekedés értéke körülbelül 2,5 pontra (95 % CI; 1,24-3,76) tehető, mint az egy 14 randomizált elrendezésű, kontrollált klinikai vizsgálatot felölelő meta-analízisből is kiderül.
A regressziós vizsgálatok kimutatták, hogy az intelligencia-teszt pontszámai az alkalmazott növekvő vas-dózisok hatására javuló eredményeket mutattak (OR=1,02; 95 % CI 1,00-1,04; p=0,020).
Az alcsoportos elemzések eredményei alapján a vaspótlás abban az esetben a leginkább eredményre vezető az intelligencia javítása szempontjából, ha az 11 évesnél idősebbeknél történik, illetve a napi vas-szupplementációs dózis meghaladja a 60 mg-ot. Emellett, a vasszupplementáció időtartama is döntő: a legalább 4 hónapon át tartó vaspótlás szignifikáns előnyöket kínál az intelligencia szempontjából a rövidebb ideig tartó szupplementációs gyakorlatokkal szemben. Mindez a vörösvértestek 90-120 napos élettartamával is magyarázható.
Kiemelendő azonban, hogy a vaspótlás intelligencia javítására kifejtett pozitív hatása független attól, hogy a vaspótlás anémiás vagy nem anémiás gyermekeknél, serdülőknél történik-e. Mindez alacsony és közepes jövedelmű országokban - a WHO irányelveivel összhangban - aláhúzza az univerzális vaspótlás alkalmazásának fontosságát, kiindulási vasstátusztól függetlenül.
Ugyanakkor, jelen szisztematikus áttekintésben és meta-analízisben a vaspótlás hatására nem mutatkozott szignifikáns javulás a figyelem, a rövid és a hosszú távú memória vagy az iskolai teljesítmény vonatkozásában. Megjegyzendő azonban, hogy ebben a tekintetben a korábbi vizsgálatok eredményei is inkonzisztensek voltak.
Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9783508/
