Az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet meghatározása szerint az étrend-kiegészítők a hazánkban is érvényben levő európai uniós szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat.

AzEuropean Responsible Nutrition Alliance (ERNA)2012 decemberében adta ki útmutatóját, amely segítséget nyújt az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK számú tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat szabályozó rendeletének, első körben értékelt egészségre vonatkozó állítások gyakorlati alkalmazásához. A lista elsősorban a vitaminokkal, ásványi anyagokkal kapcsolatos állításokból áll, de tartalmaz számos bizonyos egyéb anyag egészséggel kapcsolatos összefüggését is. A listán gyógynövényekkel és növényi eredetű anyagokkal kapcsolatos állítások gyakorlatilag nem találhatók, mivel ezek döntő többsége csak most kerül értékelésre.

Az útmutató pontosan meghatározza, hogy egyes hatóanyagok esetében milyen állításokat lehet a termékről, annak hatásairól a fogyasztók számára kommunikálni, és szintén példákkal illusztrálja, hogy milyen állításokat tilos. Az élelmiszerekben számos olyan tápanyag vagy egyéb anyag – beleértve, de nem kizárólag, a vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, aminosavakat, esszenciális zsírsavakat, élelmi rostokat, különféle növényi és gyógynövénykivonatokat – fordulhat elő, amelyek táplálkozási vagy élettani hatással bírnak, és ilyen állítás tárgyát képezhetik a fogyasztók felé történő kommunikáció során. (Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete, 2006. december 20.) Ezért meg kell határozni az élelmiszerekkel kapcsolatos állításokra vonatkozó általános elveket annak érdekében, hogy biztosítható legyen a fogyasztók védelme és a vásárló megkapja azokat a szükséges információkat, melyek segítik a különböző termékek közötti objektív választást.

A különböző táplálkozási vagy élettani hatásra vonatkozó állításokkal reklámozott élelmiszerekre a fogyasztók úgy tekinthetnek, hogy azoknak élettani vagy más egészségügyi előnyük van az olyan hasonló vagy más termékekkel szemben, amelyek ilyen hozzáadott tápanyagot nem tartalmaznak. Ez arra ösztönözheti a fogyasztókat, hogy olyan döntéseket hozzanak, olyan termékeket vásároljanak meg, amelyek a tudományos ajánlásokkal ellentétes módon közvetlenül befolyásolják az egyes tápanyagok napi ajánlott bevitelét. Ezen lehetséges nem kívánt hatások kezelése érdekében döntött úgy az Európai Parlament és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), hogy indokolt bizonyos korlátozásokat bevezetni az ilyen állításokkal ellátott termékekre vonatkozóan. (Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete, 2006. december 20.)

Piaci körkép

Az étrend-kiegészítők piaca az elmúlt évek során jelentős változásokon ment keresztül. Ugrásszerűen növekszik évről évre a piacon lévő termékek köre, illetve azok értékesítési mennyisége. Általános tendencia, hogy a fogyasztók is egyre inkább a vény nélküli készítmények irányába fordulnak el és ezen belül is egyre nagyobb szerepet kapnak az egészség megőrzését, a közérzet javítását elősegítő készítmények.

Az étrend-kiegészítők piaci vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül a teljes vény nélküli (OTC) piac változásainak gyors áttekintése sem, hiszen szoros kapcsolatban áll a két terület. Az OTC-piacokon belül megkülönböztetjük a regisztrált vény nélküli készítményeket és a nem regisztrált termékeket, amelybe beletartoznak az étrend-kiegészítők is.

A teljes OTC-piac az elmúlt évben termelői áron számolva 1,23%-os növekedést mutatott értékben a 2011-es év forgalmához képest. Összességében az elmúlt öt év értékbeli forgalmát vizsgálva, lassuló növekedési tendencia figyelhető meg. 2008 és 2012 között az összetett éves növekedési ütemmel (CAGR: összetett éves növekedési ütem, amely megmutatja az adott időszak alatti, átlagos évenkénti növekedési ütemet) számolva évi 3,26%-os növekedés mutatható ki a teljes OTC-piacon.

Ezen belül az étrend-kiegészítők az elmúlt évben, folytatva a több mint 5 éves tendenciát, közel 3%-os éves növekedést értek el értékben 2011-ről 2012-re vonatkozóan, ami számszerűsítve körülbelül 490 millió forintos piacbővülést jelent termelői áron számolva, a patikai forgalmat figyelembe véve. A nem regisztrált OTC-k esetében az összetett éves növekedési ütem 5,35% volt az elmúlt 5 év termelői áron számolt forgalmát alapul véve. Ez az éves átlagos növekedési ütem a regisztrált OTC-k esetében hasonló időszakra vetítve 2,77%-os volt. (1. ábra)

1. ábra. OTC-piac termelői áron számolt forgalma, IMS Health Hungary, OTC Dataview 2012/12

A legnagyobb termelői áron számolt patikai forgalomban értékesített étrend-kiegészítők forgalmát 2011-ben a Béres, míg 2012-ben a Walmark tudhatta magáénak. 2011-hez képest az elmúlt évben számos vállalat fektetett be jelentős összeget az étrend-kiegészítő termékköre fejlesztésébe, az értékesítés bővítésébe.

Patikai kitekintés

Az elmúlt 5 év patikai kimenő adatait vizsgálva jól látszik, hogy az étrend-kiegészítők gyógyszertári forgalma szintén növekvő trendet mutat az évenkénti dobozban megfigyelt eladások változását tekintve. (2. ábra)

2. ábra. Étrend-kiegészítők patikai forgalmának változása az előző évhez képest, IMS Health Hungary, PharmaTrend 2012/12

A patikák készletezési szokásait megvizsgálva elmondható, hogy egyre többet készleteznek a gyógyszertárak az étrend-kiegészítőkből, ellentétben a regisztrált OTC-kkel és a vényköteles termékekkel szemben, ahol stagnáló, illetve a vényköteles termékek esetében csökkenő a tendencia. (3. ábra)

3. ábra. Patikai készletek alakulása, IMS Health Hungary, PharmaTrend 2012/12

Piaci bontásban az eredmények

Az IMS OTC3 szerinti hivatalos klasszifikációja szerint, termelői áron vizsgálva az egyes termékkategóriákat, elmondható, hogy a legnagyobb részesedést az ízület- és porcerősítők teszik ki a 8%-os részesedésükkel. Az ízület- és porcerősítők szegmense 2008 óta folyamatos növekedést mutatott, viszont 2012-ben ez az irány megfordult és az évet már 13%-os csökkenéssel zárta, ami összesen 1,388 milliárd forint év végi forgalmat jelentett termelői áron.

Az ízület- és porcerősítőket a probiotikumok követik 6,4%-os részesedésükkel. A probiotikumok termelői áron számolt forgalmát vizsgálva, szintén növekvő tendenciát figyelhetünk meg az elmúlt öt év patikai forgalmi eredményei alapján. 2011-ről 2012-re 18,5%-os növekedéssel zárt a szegmens, ezzel összesen 1,083 milliárd forint többletforgalmat generálva.

Szintén dobogós helyen végeztek majdnem holtversenyben a szemápolási készítmények, valamint a C-vitaminok, viszont míg a szemápolási termékek esetében 1,39%-os csökkenés tapasztalható az elmúlt évhez képest, addig a C-vitaminok 2,26%-os növekedéssel zárták a 2012-es évet az előző naptári évhez képest. A hosszabb távú trendeket említve, a szemápolási készítmények esetében a 2012-es évi forgalomcsökkenés fordított a 2008 óta tartó rendületlen növekedésen, míg a C-vitaminok esetében ez a forgalomnövekedés továbbra is töretlen. (4. ábra)