(…) Milyen gyakran fordul elő, hogy egyik pillanatról a másikra eltűnik egy gyógyszer támogatása?
A folyamat állandó, de szerencsére nem nagyon gyakori. Ebben az esetben a forgalmazó vonta ki a gyógyszert a támogatotti körből, így nem kell egyetértésre jutnia az áremelésről a biztosítóval. Mint mindig ebben az esetben is a mérlegnek két serpenyője van. Az ügyhöz az is hozzátartozik, hogy 2007 óta nem korrigálták a gyógyszertámogatási rendszerben a már egyszer befogadott gyógyszerek árait, ezáltal nagyon nehéz az időközbeni költségnövekedést érvényesíteni ezeknek a gyógyszereknek az áraiban. Miközben időről-időre átcsúsznak termékek kisebb vagy nagyobb támogatási kulcsokba. Minden ilyen esetben változik a térítési díj attól függően, hogy az állam elvette vagy éppen növelte az adott gyógyszer támogatását. A gyártó, illetve a forgalmazó máig ugyanannyit kap a termékéért, mint 2007-ben. Pedig közben történt egy és más, ami növelte az előállítás költségeit.
Ön szerint van esélye a következő választásokat megelőző évben a támogatási rendszer átalakításának? Mindez növelné a betegek költségeit is.
Olyan változást is el tudok képzelni, ami nem okvetlenül növelné a betegek terheit és nem kerülne többe a társadalombiztosításnak sem. Ha van szándék a változtatásra, akkor még az év első felében, kétharmadában lehet komolyabb mozgástere erre a kormányzatnak. Nem tartom lehetetlennek az előrelépést, sőt, időszerű lenne, mert nemcsak az árak nem változnak, hanem a támogatás nagy rendszere is régóta lényegében változatlan. Ráadásul miközben az elmúlt öt évben egyre kevesebb doboz gyógyszer fogyott a patikákban, az államnak egyre többet kellett a támogatásokra kifizetnie. Így például 2019 és 2023 között a támogatott szerekből 11 millió dobozzal kevesebbet vittek haza a betegek, ugyanezen idő alatt az egészségbiztosító támogatásra kifizetett költsége 119 milliárddal nőtt.
Ugyanakkor a térítési díj, amit a beteg fizet, az 128 milliárdról „csak” 149 milliárdra emelkedett. Az újonnan befogadott készítmények modernebbek és egyre többe kerülnek, a régebben piacon lévők ára viszont, mint már említettem, 2007 óta lényegében változatlan. De nemcsak a támogatás rendszerét lenne érdemes megvizsgálni. A Magyar Gyógyszerészi Kamara 2024 közepén 130 oldalas, átfogó, sok elemében normaszöveg-szintű javaslatokat készített és adott át az egészségügyért felelős Belügyminisztériumnak. Legutóbb novemberben jártam Pintér Sándor miniszter úrnál, akivel megállapodtunk abban, hogy a javaslatainkról idén januárban az operatív egyeztetés is megindul. (…)
Ha már a kompetenciák szóba kerültek, mikortól lehet a gyógyszertárban szezonális oltás beadását kérni?
Ez is már a „csőben van”. Először 2015-ben mentem a minisztériumba azért, hogy az influenza elleni védőoltások beadásában részt vehessenek a patikák. Azt mondták, hogy nem időszerű és ezt az ügyet az akkori orvosi kamara sem támogatta. A Covid-járvány elején újra szóba került. Jeleztem ekkor is, mi készek vagyunk rá, s elmondtam, milyen jogszabályokra lenne ehhez szükség, ám a téma ismét lekerült napirendről. A Covid-járvány vége felé Müller Cecília országos tiszti főorvosnál ismét kezdeményeztük a patikai oltások lehetőségét. Ő akkor rábólintott, megkezdődött a patikai vakcinációs irányelv kidolgozása. Itt tartunk most. (…)
A teljes beszélgetést ITT olvashatja
