Nemigen van példa más országokban, hogy megszűnjön az alapvető gyógyszerhatóság, miközben a patikaláncok feje felett lebeg az intézeti gyógyszertári szolgáltatás átalakítása is: a kormány egy projektcégnek akarja kiszervezni a kórházban működő patikákat. Az elképzeléssel kezdetek óta nem ért egyet a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége.
Meggyőződésük, hogy a projektcéggel egy profitorientált vállalkozás kap kulcsszerepet, amellyel nemcsak új lakossági patikák létesítésében válik érdekeltté, hanem a versenyhátrányba kerülő, a lakossági gyógyszerellátást biztosító gyógyszertárak működése mind gazdasági, mind pedig szakmai szempontból veszélybe kerülhet.
Az ügyet a Rogán Antal alá rendelt Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) intézi, a pályázat győztese pedig hozzájuthat az ország kórházainak legforgalmasabb patikahálózatához, amely mintegy 60 egységből áll.
Ebben a furcsa exlex állapotban nézte meg az Mfor, hogy milyen volt a patikaláncok tavalyi éve.
BENU Magyarország Kft. (több, mint 300 patika)
Az elmúlt évek legmagasabb, 9,5 milliárd forintos forgalmát produkálta a cég, aminek meg is lett az eredménye: ebből 5 milliárd tiszta nyereséget könyvelhettek el tavaly.
A BENU Magyarország a mannheimi Phoenix Pharma SE csoport tagja. A tavalyi konszolidált pénzügyi beszámoló szerint az egységesítés elve miatt euróban számolják el az országok bevételeit (de forintban is kimutatják, mi ezt közöljük). Így a magyar infláció mértékét remekül tükrözik a számok.
Ugyanis a vállalati hálóba tartozó 13 állam közül a BENU Magyarország Kft. bevételeit számolják el messze a legmagasabb árfolyamon, 2023-ban nevezetesen 380,6 forinton. Utánunk csak jóval lemaradva jönnek a szerb BENU-bevételek, ahol a szerb dinárt 117,2-es átlagárfolyamon számították fel.
A Phoenix csoport egyébként nincs jelen sem Ukrajnában, sem Oroszországban, ám figyelemmel kísérik az ukrajnai háború óta kialakult jókora geopolitikai és gazdasági káoszt. Úgy látják, hogy emiatt jelentős a bizonytalanság és az üzleti teljesítményre is hatást fognak gyakorolni a magasabb üzemanyag- és energiaárak, a magasabb inflációs ráták, az emelkedő kamatlábak és az egyes európai országokban növekvő adósságszint.
Borítókép: archív

