Május elején vetődött fel a döntéshozók részéről, hogy a fiókgyógyszertárakban megszüntetnék a kötelező gyógyszerészi jelenlétet. Az MGYK már az előkészítő tárgyalások során jelezte, hogy nem támogatja az elképzelést, mert az egy olyan rossz irányba induló utat nyit, amelyen nem lehet visszalépni, álláspontjuk szerint a patikákban biztosítani kell a gyógyszerészi jelenlétét, mert csak így lehet teljes körű, gyógyszer- és betegbiztonságot garantáló ellátást biztosítani.
Különösen aggályos, hogy az egységes intézeti gyógyszertári rendszer kialakítása során – amelynek rendelkezéseit a jövő évi költségvetést megalapozó törvénybe foglalta a döntéshozó – kettős irányítás alá kerülnek az ott dolgozó gyógyszerészek, szakasszisztensek. Bár szolgálati jogviszonyukat megtarthatják, de a munkáltatói jogkört az intézmény fenntartója és az egységes szolgáltató együttesen gyakorolja – hívta fel a figyelmet Hankó Zoltán, hangsúlyozva, hogy a kamara nem támogatja a kettős irányítást, fontosnak tartaná, hogy a kórházi irányítási jog megmaradjon.
Emlékeztetett arra, hogy az új szabályozás értelmében a kórházi gyógyszerellátást szervező projekttársaságot hirdetményes eljárásban választják ki, amely egységes egyedi gyógyszeradagoló készülékekkel látja el a kórházi patikákat, és biztosítja az egységes informatikai feladatokhoz szükséges eszközöket. Az új rendszerhez nem kötelező csatlakozniuk azoknak az intézményeknek, amelyek nem az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) irányítása alá tartoznak, így az egyetemi klinikák, vagy az egyházi fenntartású intézmények – foglalta össze az MGYK elnöke.
Az eddig biztonságosan működő nagykereskedelmi és patikai piacot is felborítja az egységes szolgáltató megjelenése – folytatta a kételyek sorolását Hankó Zoltán. – Ugyancsak a projektcégnek kell működtetnie a kórházak vényforgalmas részlegeit, amelyek lakossági igényeket szolgálnak ki, ami azt jelenti, hogy nagykereskedelmi tevékenységet is folytatnia kell. A kórházi gyógyszerellátásban csupán néhány nagykereskedő vesz részt meghatározott módon, kérdés, hogy „ki lesz a nyertese ennek a történetnek” – fogalmazott az elnök.
Jó helyzetben a klinikai gyógyszerészek
A kórházban dolgozó gyógyszerészek száma az elmúlt időszakban 400-ról 600 főre emelkedett, a területet 2010 óta folyamatos infrastruktúrafejlesztés jellemzi – fogalmazott előadásában Hankó Zoltán. – Miközben sikerült vonzóvá tenni a pályát a Than Károly ösztöndíj bevezetésével, amelyet évente 25-35 szakgyógyszerész-jelölt vesz igénybe, a klinikai gyógyszerészek számára az egészségügyi szolgálati jogviszony pozitív fordulatot jelentett, hiszen a komoly bérrendezés mellett nem kell tartaniuk az átirányítástól, és a hálapénz „elvesztése” sem érintette őket.
A kórházak vényforgalmas részlegeinél nincs érdemi létszámszabályozás, nem kell teljes körű gyógyszertári szolgáltatást nyújtaniuk a lakkosság számára, szemben a közforgalmú gyógyszertárakkal. Ennek nyomán piaci hátrányt szenvedhetnek azok a patikák, amelyek kórházak környékén működnek – jelezte a problémát a kamara elnöke.
A kórházi gyógyszertárak kiszervezésével, az egységes szolgáltató megjelenésével járó veszélyekről valamennyi gyógyszerészeti szervezet között egyetértés van, és arról a Magyar Kórházszövetség is hasonlóan gondolkodik – jelentette ki Hankó Zoltán.
A pályakezdő gyógyszerészek és klinikai gyógyszerészek jogait és kötelezettségeit jogszabályban kell rögzíteni, így nem vezetői döntés kérdése, hogy a gyógyszerészi szolgáltatások milyen mértékben jelenjenek meg a patikákban, kórházakban – sorolt fel végül néhány, még megoldásra váró feladatot a köztestület vezetője. – Teljes hozzáférést kell kapnia a klinikai gyógyszerészeknek az EESZT-hez – ennek technikai feltételei már biztosítottak –, annak érdekében, hogy a beteg terápiája folytonos legyen. Az intézményi gyógyszerészeknek a járóbeteg-szakellátásban is meg kell jelenniük – vélte Hankó Zoltán, aki sürgette annak az irányelvnek az elkészítését is, amely útmutatót ad, miként vehetnek részt a gyógyszerészek a vakcinációban.
