A finanszírozásban a bérköltségek emelkedése miatt egyre kisebb hányadot tesz ki a gyógyszertámogatás, így az intézményeknek nincsen lehetősége a beruházásokra, ez vezetett az egységes intézeti gyógyszertárak kialakításának ötletéhez – foglalta össze előadásában Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára, megjegyezve, hogy a klinikai gyógyszerészek száma örvendetesen emelkedett az elmúlt években.

Az egységes intézeti szolgáltatás három pillére:

• vényforgalmú gyógyszertárak működtetése
• logisztikai feladatok
• egyedi gyógyszerelés megteremtése egységes informatikai háttér mellett.

Ahogyan eddig, ezután is a klinikai gyógyszerészek döntenek arról, hogy milyen gyógyszereket, hatóanyagokat használnak – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint a koncesszióba adás pozitív hozadéka a hiánygyógyszerek könnyebb beszerzése és a kórházi beszállítások egyutassá tétele. Az egyedi gyógyszerelés nyomon követése akkor lehet teljes, ha annak egységes informatikai háttere is biztosított, és minden egyes gyógyszer az elrendeléstől a felhasználásig monitorozható. 

A 2024 során várhatóan lezajlik, de több lépcsős eljárás is elképzelhető, kellő időt hagyva a felkészülésre – mondta az koncesszióba adás ütemezésről a szakpolitikus. – Az üzemeltetési szerződéseket az Országos Kórházi Főigazgatósággal (OKFŐ), míg a betegek gyógyszerköltségeinek elszámolására vonatkozókat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) köti majd meg a kijelölt projekttársaság – zárta. 

Nem ismertek a kockázatok és mellékhatások

A célok ismerete nélkül az eszközökről nem érdemes vitázni – ezzel a mondattal vezette fel előadását Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, aki megjegyezte, számos pozitív intézkedés történt a korábbi években, amely dinamikus létszám és feladatnövekedést hozott a kórházi gyógyszerészetben, a kérdés csak az, hogy ez így is marad-e.

Hogy az intézeti gyógyszertárak kiszervezése összességében hogyan változtatja meg a rendszert, azt összességében még nem lehet átlátni, de egyértelmű változásokat hoz a gyógyszerellátásban és átalakítja a nagykereskedelmet, ami komoly ütközési felületeket teremt. A jogszabályok szerint a projekttársaság egységes arculatot alakít ki a vényforgalmas részlegeken, foglalkozik gyógyszerkészletezéssel és nagykereskedelmi tevékenységet folytathat, és megvan annak a lehetősége is, hogy a projekttársaság vényforgalmas részlegeket létesítsen. Hankó Zoltán szerint az új szereplő országos monopóliumokat kaphat, és félő, hogy a kiszervezés hasonló problémákat okoz majd, mint egykor a Hospinvest-Ispotály történet.

Az MGYK nem érti, miért van minderre szükség – szögezte le a kamara elnöke, aki jelezte azt is, hogy bár számos kérdést tettek fel a szakállamtitkárságnak, ám ezekre nem kaptak egyértelmű válaszokat. – Ha készültek is hatástanulmányok, ezeket a kamara nem ismeri, így a várható kockázatokat sem, és azt sem tudják, milyen hatással lesz a koncessziós eljárás a meglévő struktúrákra, a klinikai gyógyszerészek jövőjére – zárta Hankó Zoltán.

Zavarokat okozhat az eddig biztonságos gyógyszerellátásban

A logisztikában és a hiánycikkek kezelésében remél pozitív változást a döntéshozó az intézeti gyógyszertárak kiszervezése nyomán, ám ilyen típusú megoldásokról nincs nemzetközi példa, és elmaradtak az előzetes egyeztetések, így nem ismerik a pontos feltételrendszert sem, holott az átszervezés valamennyi, az ágazatban jelen lévő szereplőt érinti. Erről már Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöke beszélt, megosztva néhány statisztikai adatot is.

A hazai gyógyszer-nagykereskedők mintegy 2300 közforgalmú, és közel 70 intézeti patikát látnak el: 

• az utóbbi tíz évben több mint 20 milliárd forintot költöttek beruházásokra;
• a gyógyszertárak napi 4-5 kiszállítást kaphat, mert a készletezést nagykereskedők vették át;
• az árut 2-4 órán belül kiszállítják, az autók napi futásteljesítménye 100 ezer kilométer;
• a kórházi kintlévőségek 2022 januárja óta drámaian növekedtek, a lejárt határidejű kintlévőség tavaly december végén 10,8 milliárd forint volt, idén április 1-jére pedig elérte a 18 milliárd forintot.

Most úgy tűnik, hogy a nagykereskedők az állam helyett egy magáncég beszállító partnerei vagy alvállalkozói lesznek, míg végül kialakul a projekttársaság saját nagykereskedelme, aminek nyomán a mostani piaci szereplők kiszorulhatnak a gyógyszer-kereskedelemből. Ugyanakkor nem egyszerűen a gyógyszer-nagykereskedelmi szektort érintő esetleges gazdasági hátrányok miatt aggódik a GYNSZ – hangsúlyozta az elnök, aki szerint a ma jól működő és biztonságos gyógyszerellátásban okozhat zavarokat a kiszervezés, bár számos kérdésre majd csak a pályázati felhívás megjelenését követően kaphatnak választ.

Súlyos következményekkel jár, ha kizárják a szakmát az előkészítésből

Társadalmi és szakmai egyeztetést sürgetett előadásában Botz Lajos egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központi Gyógyszertár főgyógyszerésze, aki Hankó Zoltánhoz csatlakozva azt mondta, „ha nem fogalmazzuk meg a célt, ne tervezzünk, mert bajok lesznek”. 

Patikamérlegen kell kimérni, hol és hogyan elegyíthető az állami és a magánszektor szerepvállalása, ami ugyan csökkentheti a költségeket, ugyanakkor a privatizáció az ellátás minőségének romlásához az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet – fogalmazott, felhívva a figyelmet, hogy a gyógyszerfelhasználás során kulcskérdés az orvosi döntés, így önmagában a tárolás és elosztás kiszervezése nem csökkenti a költségeket. 

Botz Lajos úgy vélte, szakmai párbeszédet egyáltalán nem a kórházi gyógyszertárak kiszervezéséről kellene folytatni, sokkal inkább arról, hogy az OECD országok sorában hazánkban a legalacsonyabb a várható élettartam, hogy mindössze 30 százalékos a részvételi arány a mammográfiás szűrésen, miközben a rákos halálozások a magyarok körében a legmagasabbak. 

Ki lehet zárni a szakmát a koncepciók előkésítéséből, de annak ez lesz az eredménye – jegyezte meg előadása végén.

Borítókép: Artem Podrez, pexels.com