A gyógyszerellátásban vetett bizalom a gyógyításba vetett bizalom, az ellátásbiztonság alapvetése a gyógyszerágazatban az, hogy a megfelelő gyógyszer a megfelelő helyen és időben jusson el a beteghez. Az utóbbi időszak slágertémája volt a gyógyszerhiány, ám Európában nincs egységes definíciója ennek, az egyes országok eltérően határozzák meg azt:

• ha az országba beérkező gyógyszermennyiség nem fedezi a nemzeti igényeket;
• ha 14 napig nem elérhető az adott a gyógyszer;
• ha a rendelkezésre álló készet kevesebb, mint az korábbi hónapokban becsült havi forgalom 65 százaléka

– sorolt erre példákat Feller Antal.

A gyógyszerhiány lehet lokális, vagy a most tapasztalható, minden piacot érintő hiány, amelyet a koronavírus-járvány, a gazdasági válság, és a háború okoz. Az országok és piacok versengenek a rendelkezésre álló kisebb mennyiségű gyógyszerkészletekért, ebbe a körbe döntően most az alap onkológiai készítmények, az antibiotikumok, valamint a láz- és fájdalomcsillapítók tartoznak most.

A gyógyszerhiány okainak hátterében egyre több és egyre szerteágazóbb okokkal szembesülünk – folytatta a vezérigazgató. A világ gyógyszergyártásának alapanyag ellátásának 55 százalékát a távol-keleti országok biztosítják, de van olyan összetevő, amelyet kizárólag ott állítanak elő, a kieső kapacitások átvételére pedig nincs erőforrás. A logisztikai és gyártási problémák, a munkaerőhiány és energiaárak drasztikus emelkedése meghatározzák egy-egy termék elérhetőségét.

Ajánlatos lenne, hogy hiányhelyzet esetén a hatóság irányítsa a kommunikációt, így nem lehetne egymás ellen fordítani az egyes piaci szereplőket – vélte a szakember, aki a gyártók, nagykereskedők és a gyógyszertárak együttműködésének fontosságát is kiemelte.

A gyógyszertári hiányokat sok esetben az is generálja, hogy a médiában megjelenő hírek nyomán a lakosság igyekszik betárazni egy-egy készítményhez. Ha a hiány prognosztizálható vagy detektálható a piacon, az arról szóló beszámolóknak a fogyasztó megnyugtatására kellene fókuszálnia, emellett pedig biztosítani kell, hogy az orvosok eleve a vényíró szoftverben láthassák, hogy valamely gyógyszer éppen nem elérhető, így ne rendelje azt a betegének – javasolta.

Gyógyszerhiány esetén alkalmazott jó gyakorlatok számos országban elérhetőek, ilyen például az NHS eljárásrendje, amely szerint a súlyos hiányhelyzetben a gyógyszerész feladata eldönteni, hogy másik készítményt javasol, másik gyógyszertárba irányítja a beteget, vagy visszaküldi a kezelőorvoshoz új receptért. Feller Antal szerint érdemes eszközöket adni a gyógyszerészek kezébe, amelyek súlyos gyógyszerhiány esetén biztonságos megoldást kínálnak a betegek számára is.