A közönséges orbáncfű egy lágy szárú évelő növény aranysárga virágokkal. Sokfelé megél: nem csak Európában, hanem a mérsékelt égövi Ázsiában, az Indiai-szubkontinensen és Észak-Afrikában is honos. Főleg erdőszéleken és réteken terem, hazánkban a Bükk-hegység az egyik fő lelőhelye. Érdekessége, hogy ha a leveleit a fény felé tartjuk, akkor sok áttetsző pontot fogunk látni – ezek úgynevezett illóolajtartók, szélükön pedig érdekes fekete mirigypontok vannak. Az orbáncfüvet népiesen pont emiatt lyukaslevelűfűnek is szokták nevezni, illetve Szent János füveként is emlegetik, mivel első virágzása többnyire június 24-re, János napjára esik, olvasható a bien.hu-n.

Ez a kis növény olyannyira híres lett hangulatjavító hatásáról, hogy némelyek „természetes Prozacként” is emlegetik. Hatásmechanizmusának lényege, hogy gátolja a monoamin-oxidáz nevű enzimeket, aminek köszönhetően mérsékli a feszültséget, megzabolázza a kedélyállapot hullámzását és hozzájárul az általános jó közérzethez – írják a portálon.

Az idegcsillapítás után a második fő indok, amiért sokan használják, hogy serkenti a tobozmirigy által termelt melatonin (az alvás természetes hormonja) mennyiségét, ezáltal pedig megkönnyíti az elalvást és elősegíti a nyugodt pihenést. Ezen kívül be szokták még vetni görcsoldásra, vízhajtásra, emésztési panaszokra, valamint savcsökkentésre is – számol be róla a bien.hu.