Megváltoztatná a vaklicit jelenlegi szabályait a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, szerintük ugyanis a jelenlegi fixesítési rendszer az eredmények ellenére is jelentős kockázatokkal bír. Bár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyértelműen sikerként könyveli el a vaklicit eredményeit, a generikusok szerint, ha nem változnak a szabályok, az később a finanszírozó számára is gondokat okoz majd.
Az egyesület külföldi tanulmányok sorára hivatkozva azt állítja, hogy a hasonló elven működő, vaklicitre épülő rendszerek – megfelelően beépített biztosítékok hiányában – hosszú távon racionálisan nem indokolható árszinteket alakíthatnak ki, amelyek végső soron a kis- és középvállalatok ellehetetlenüléséhez, a választék szűküléséhez és a gyógyszerellátás biztonságának sérüléséhez vezetnek. A hazai felmérések arra utalnak, hogy a betegek terhei érezhetően nem csökkentek és a gyakori gyógyszerváltás kényszere miatt a beteg-együttműködés szempontjából sem feltétlenül hatékony a jelenlegi szabályozás. A Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülte ezért hat javaslatot nyújtott be a döntéshozók részére; ezek külön-külön, vagy egymással kombinálva is bevezethetők.
Több terméket a közgyógyellátásba!
Bővítené az egyesület a közgyógyellátásban felírható termékek körét oly módon, hogy a közgyógyellátás keretében ne csak a hivatalosan a preferált referencia ársávba tartozó készítményt, hanem azon termékeket is igénybe lehessen venni, amelyek ára a második körös árcsökkentés hatására az ársávba esik, de nem része a preferált referencia ársávos termékek körének. A generikusok szerint a vaklicit rendszer bevezetésével a termékek közgyógy-jogosultsága is szigorúbbá vált. A felírható készítmények száma csökkent, illetve azok köre hatóanyagonként félévente változhat, ami a betegeknek félévente terápiaváltási kényszert jelent. Az egyesület számításai szerint a közgyógyjogosultság megszerzésének kiterjesztése nem okoz többletkiadást a gyógyszerkasszában, sőt a közgyógyforgalom csökkentett támogatású termékekre való átterelődésének függvényében még mérséklődhet is a támogatáskiáramlás.
Legalább két termék legyen a referenciasávban!
A preferált referencia ársáv rendszer működéséről szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításával elérhető, hogy legalább két termék kerüljön a preferált referencia ársávba. A generikusok szerint minden olyan fix csoport esetén, ahol az első körös árcsökkentés után egyetlen forgalmazó készítménye tartozik a preferált referencia ársávba, lehetőséget kellene biztosítani a következő legolcsóbb termék forgalmazójának, hogy a második körös árcsökkentéssel preferált referencia státuszt kapjon . Ennek feltétele, hogy a második körben a készítmény ára a preferencia sáv szintjére csökkenjen. A változás az OEP számára rövid távon ugyan több kiadást eredményez, de hosszabb távon a jelenlegi árcsökkentési mechanizmusra épül és versenyt gerjeszt a forgalmazók között a második legolcsóbb hely megszerzéséért, miközben csökkenti a rendszer kockázatait és szélesíti a betegek választási lehetőségeit is. A Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülte legfőképp e két módosítás együttes bevezetését javasolja, mert könnyen összeegyeztethetők, nem jelentenek többletterhet az OEP-nek, viszont csökkentik a jelenlegi rendszer kockázatait és a betegek költségeit. Ezeken kívül azonban további ajánlásokat is megfogalmaztak a döntéshozóknak.
További javaslatok
| A Generikusok 6 pontja |
I. Közgyógyellátásban felírható termékek körének bővítése II. Minimum két preferenciasávon belüli termék legyen III. Büntető támogatás-csökkentő kulcs enyhítése IV. Preferált referencia ársáv minimum forgalmazószámhoz kötése V. Preferált referencia ársáv ciklusainak száma 3 alkalomban maximalizálva VI. Preferált referencia ársáv minimum térítési díjának korlátja 300 Ft |
Csökkentenék a büntetést azokban az esetekben, ha a beteg a preferált referencia ársávon kívüli terápiát vesz igénybe: a jelenlegi 85 százalékos támogatás helyett ajánlásuk szerint 90-95 százalékos támogatást kaphatnának. Mindezt indokolja, hogy a tapasztalatok szerint a betegek egy része a megemelkedett teher ellenére is ragaszkodik korábbi terápiájához. Ha tehát a gyártók közül többnek van esélye arra, hogy versenyben maradjon, akkor a betegek kevésbé szenvednek veszteséget.
A generikusok azt is javasolják, hogy ha egy adott hatóanyag alapú fix csoport esetében a forgalmazók száma háromra vagy annál kevesebbre csökken, akkor álljon vissza a normál fixesítési rendszer. A módosításra szerintük azért van szükség, mert egyes gyártók a drasztikus árcsökkentések miatt monopol helyzet alakulhat ki, ami a választható termékek körét is csökkenti, hosszú távon pedig termékek és cégek megszűnéséhez is vezethet. A javaslattala finanszírozó sem járna rosszul, mert amint újra négy forgalmazó lenne egy csoportban, akkor automatikusan újra preferált ársávossá válna a csoport.
Ugyancsak elképzelhetőnek tartja az egyesület, hogy legfeljebb háromszor lehessen fixesíteni egy-egy preferencia ársávban; ezt követően visszaállna a normál fixesítés. Ebben és az előző esetben is megmaradna azonban az öt százalékos piaci részesedési korlát. Indoklásuk szerint a korábbi fixesítésekből jól látható, hogy a szabályok az első három fixesítési fordulót követően már nem eredményeznek jelentős árcsökkentést, a Kormányzat részéről a gyártókra nehezedő erőltetett, sokszor irracionális árcsökkentési teher is enyhülne. Az indokolatlan, kifejezetten a szabályozásnak köszönhető, kierőszakolt árcsökkentés megállítása a beteg érdekeit is szolgálja, a BKV jegynél is olcsóbb készítményeket ugyanis a beteg nem becsüli, sok esetben elhagyja a terápiát, ami későbbi kiadásokat gerjeszt. A javaslat célja az, hogy az E-Alap érdekében érvényesüljenek az árcsökkentési mechanizmusok, akkor azonban, amikor e hatások már kevéssé érvényesülnek, a betegek ellátásának biztonságát, a gyártók piacon maradását és a kiszámíthatóságot tartja szem előtt. Ugyancsak visszaállhatna a generikusok javaslata szerint a normál fixesítés, ha az adott hatóanyag fix csoport referencia termékének térítési díja 300 forint alá csökkenne, ekkor szerintük ugyanis a preferált referencia ársáv elérte hatását, és dobozár alá csökkentette a betegterheket.
A MAGYOSZ is változást sürget!
A hat pontos javaslatcsomaggal nincs egyedül a generikusok egyesülete. Ugyancsak ezen a rendszeren lazítana négy nagy gyógyszeripari vállalat: a TEVA, az Egis, a Richter és a Sanofi képviselői ugyancsak tárgyalásokat folytatnak kormányzattal annak érdekében, hogy sikerüljön finomítani a vaklicit rendszerén, növelve az ellátás biztonságát, a kiszámíthatóságot és a beteg-terhek csökkentését, a nélkül, hogy annak a gyógyszerkasszára jelentős negatív hatása lenne.Szerintük ugyanis, ha így folytatódik a vaklicit okozta lefelé tartó árspirál, a magyarországi termelői kapacitással rendelkező gyártóknak nem éri meg itthon előállítani a gyógyszereket, vagy rosszabb esetben nem is fogják itthon forgalmazni sem azokat. Négy év alatt 14 százalékkal, 140 milliárdról 130 milliárdra esett vissza a négy nagy hazai gyógyszergyár magyarországi eladásai, az idei számok sem lesznek jobbak. Mivel a hazai eladások jelentősen csökkentek a cégek növekedést teljes egészében az export piacok biztosították; az export értékesítés 61,4%-kal nőtt, belföldi értékesítés 7,1%-kal csökkent a 4 év alatt. A magyar gyártók tavaly 795 milliárd forint értékben exportáltak, kétharmadában többet, mint négy évvel korábban. (Bővebb információért kattintson ide!)
