Pontosan mik azok a hamisított gyógyszerek, és mely készítményeket hamisítanak a leggyakrabban? – teszi fel a kérdést az otszonline.hu szerzője.
Az Európai Gyógyszerügynökség elkülöníti a valódi gyógyszereket utánzó – hamisított (falsified) és a – szellemi tulajdonjogot vagy védjegyjogot sértő – illegálisan forgalmazott (counterfeit) gyógyszereket.
A nyilvánvaló adócsalási vonzatokon túl a hamisított gyógyszerek legnagyobb veszélye, hogy teljesen ellenőrizetlenek, ezért aki ilyet vesz, könnyen az egészségét teheti kockára. Az sem mellékes, hogy illegális forrásból vényköteles gyógyszerek is vásárolhatók, amelyeket aztán a felhasználó orvosi kontroll nélkül alkalmaz. Nem mindegy tehát, honnan szerzi be a gyógyszert valaki, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján az online árusított gyógyszerek közül minden második hamisítvány. Gondolhatnánk, hogy ezekben a készítményekben nincs hatóanyag, vagy kevesebb van, csakhogy ez nem feltétlenül igaz: Magyarországon az OGYÉI tavalyi próbavásárlásai során kiderült, hogy a hamisított gyógyszerek 30%-a a feltüntetettnél több, míg 20%-a kevesebb hatóanyagot tartalmazott, és volt olyan készítmény is, amelyikben egyáltalán nem volt hatóanyag – olvasható az OTSZ online-on.
Melyek a leggyakrabban hamisított gyógyszerek?
Elsősorban azok, amelyek esetében az „eredeti”, azaz az utánzott gyógyszerek drágák (pl. daganatos megbetegedések gyógyszerei), nagy forgalmúak (tavaly a római Fiumicino repülőtéren 600 ezer hamisított óvszert foglaltak le), nehéz beszerezni őket (pl. vényköteles gyógyszerek, fogamzásgátlók), vagy bizonyos körökben nagyon népszerűek (például az „okosdrog”-ként elhíresült Adderall). Gyakoriak még a rák, HIV, gyomorfekély, magas koleszterin, Alzheimer-kór, magas vérnyomás, depresszió, reuma és malária elleni hamisított gyógyszerek. Sokszor garázsokban és más, higiéniai szempontból nem megfelelő helyeken készülnek, viszont roppant egyszerűen, az internetről rendelhetők. Ezt hasonlítsuk össze azzal, hogy egy fogamzásgátló készítmény felíratásához először nőgyógyászhoz kell menni, ahol vényköteles gyógyszert adnak.
Kik, milyen hatóságok küzdenek a hamisított gyógyszerek ellen?
Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint természetesen a Rendőrség is foglalkozik a hamisított gyógyszerekkel. Nemzetközi szinten az Interpol külön Orvosi termékek hamisításával és gyógyszeripari bűnözéssel foglalkozó részleget (Medical Product Counterfeiting and Pharmaceutical Crime, MPCPC hozott létre. Mivel a hamisított termékek legfőbb forgalmazási piacává mára az internet nőtte ki magát, nélkülözhetetlenek az egyszerre több országban végrehajtott, összehangolt akciók. Az Interpol minden évben több nagyszabású rajtaütést is végez és ezeknek a műveleteknek fedőneveket ad. A legfontosabb ilyen globális akció a Pangea, melynek célja pontosan a hamisított készítményeket kínáló weboldalak beazonosítása és letiltása, illetve üzemeltetőik felelősségre vonása. Ez a tevékenység már 8 éve folyik, évente egyszer kerül sor világméretű műveletre. A tavalyi VIII. Pangea akció 2015. június 9-16 között zajlott Magyarországgal egyidejűleg 112 országban, 236 társhatósággal együttműködésben. A nyomozók csaknem 2500 weboldalt tiltottak le, és több mint 20 millió adag hamis gyógyszert foglaltak le mintegy 81 millió dollár értékben.
A teljes cikkért kattinson az otszonline.hu-ra.
