Ha az anyák folsavval dúsított lisztből készült termékeket fogyasztanak, az pozitív hatással van az embrionális agy kortikális részének fejlődésére. A magasabb folsav-expozíció a megszületendő gyermeknél csökkenti a pszichiátriai zavarok kockázatát, derül ki egy, a JAMA Psychiatry folyóiratban publikált megfigyeléses vizsgálatból.
140 mikrogramm folsav/100 g liszt
Az Amerikai Egyesült Államok vezetése 1996 márciusában úgy határozott, hogy az élelmiszergyártóknak a gabonaipari termékeket 100 grammonként 140 mikrogramm folsavval kell dúsítaniuk 1998. január 1-jétől. Ilyen módon elérhető a gyermekvállalást tervező és a várandós nők, illetve az embriók fokozott folsav-expozíciója, aminek a velőcső fejlődési rendellenességeinek megelőzése szempontjából a terhesség első hónapjában van kiemelt jelentősége, azaz épp abban az időszakban, amikor a nők egy része nincs tudatában a terhességének, és nem biztos, hogy gondol a folsav-szupplementációra.
Az USA példáját számos ország követte. Jelenleg a világ 81 országában – törvény által szabályozott módon – folsavval dúsítják a gabonaipari termékeket; más országokban, így például Magyarországon vagy Németországban nem teszik ezt.
Változik-e az agy érési folyamata a fokozott folsav-expozíció miatt?
A Massachusetts General Hospital (MGH) kutatói azt szerették volna kideríteni, hogy az USA-ban bevezetett folsavas lisztdúsítással összefüggő megemelt fetális folsav-expozíció hogyan hat az agy posztnatális fejlődésére. E célból 8 és 18 év közötti, 1993 és 2001 között született fiataloknál (n=292) az agyi kortikális réteg vastagságát vizsgálták mágneses rezonanciás képalkotó (MRI) vizsgálattal. Emellett, a fiatalok pszichiátriai kórképek kialakulására vonatkozó rizikóját is számszerűsítették. Összehasonlítás céljából további kohorsz-vizsgálatokat (Philadelphia Neurodevelopmental Cohort (PNC) (1992-2003) és NIH Magnetic Resonance Imaging Study of Normal Brain Development (1983-1995)), több mint 1000 fiatallal, bevontak az elemzésbe.
Több folsav embrionális korban, kevesebb pszichózis fiatalkorban
Az MGH-kohorsz eredményei alapján korreláció áll fenn a folsav-expozíció és a frontális, illetve a temporális régiókban meghatározott kortikális rétegvastagság között. A fokozott folsavnak való kitettség miatt késik, elhúzódóvá válik az életkor előrehaladtával összefüggő elvékonyodás. Hasonló megállapításokra jutottak a PNC-kohorsz alapján is. Ez utóbbiból az is kiderült, hogy azoknál a fiataloknál, akiknél az elvékonyodás folyamata az említett agyi területeken késleltetett, ritkábban jelentkeznek pszichózisos tünetek.
Ezzel szemben a korábban – még a folsavas lisztdúsítás kötelezővé tétele előtt – született NIH-kohorsz eredményei korai kortikális elvékonyodási folyamatokról tanúskodnak.
Az eredmények alapján a kutatók úgy vélik, hogy a törvényileg előírt folsavas dúsítás pozitív hozadéka túlmutat a velőcső-fejlődési rendellenességek kockázatának csökkentésén; annak szerepe lehet a pszichózisok megelőzésében is.
Forrás:
