A Quatar vizsgálat frissen közzétett eredményei szerint az exenatid–pioglitazon kombináció hatásos és biztonságos alternatívája lehet az újonnan bevezetendő inzulinkezelésnek a 2-es típusú diabétesz azon eseteiben, amikor a metformin–szulfanilurea kombináció nem kellően hatásos.

A hetente egyszer adagolandó GLP-1-agonisták az anyagcsere több paraméterét is hatékonyabban javíthatják, mint a rövidebb hatású hatóanyagok. A heti egyszeri szúrás lehetősége erősíti a betegek együttműködését. A peptidszint kevésbé ingadozik, ami egyben kevesebb mellékhatást jelent. Három olyan GLP-1-agonista ismert, amelyet elég heti egyszer adagolni: az exenatid LAR (long-acting release), illetve két fúziós protein, a dulaglutid és az albiglutid.

Magyarországon jelenleg több mint hétszázezer diagnosztizált cukorbeteg él, és körülbelül félmillió azoknak a száma, akik már cukorbetegek, de még nem tudnak róla. A kilátások még riasztóbbak, hiszen 10 év múlva a 20-70 év közötti korosztályban már minden tízedik ember cukorbeteg lesz hazánkban! Nagyon fontos tehát, hogy megfelelő információval rendelkezzünk erről az eleinte észrevétlen, de szövődményeit tekintve igen súlyos betegségről. Ebben segít egész napos ingyenes programjaival a Cukorbetegek Budapesti Egyesülete november 12-én, a Diabétesz Világnapon, a Lurdy Rendezvényközpontban.

A legfrissebb szakirodalmi adatok alapján közepesen beszűkült veseműködés (GFR: 30–59 ml/min) esetén a 2-es típusú diabétesz metformin-kezelésének előnyei meghaladják a lehetséges kockázatokat, ezért az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az alkalmazási előirat ez irányú megengedő módosítását javasolja.

Az antidiabetikumok kardiovaszkuláris biztonságossága napjainkban az érdeklődés középpontjába került. Hatósági előírás nyomán a közelmúltban forgalomba került, illetve regisztráció előtt álló új antidiabetikumok kardiovaszkuláris biztonságosságát erre a célra tervezett, randomizált, kontrollált klinikai tanulmányokban igazolni kell.