A preklinikai és korai klinikai vizsgálatok szerint az mRNS-technológiát és onkolitikus vírusvektorokat kombináló platformok jelentős daganatméret-csökkenést mutattak, az egyik terápiás vakcinajelölt pedig akár egy éven belül megkaphatja a hatósági regisztrációt.

Az N. F. Gamaleja Nemzeti Epidemiológiai és Mikrobiológiai Kutatóközpont és a kapcsolódó Nemzeti Radiológiai Orvosi Kutatóközpont szakemberei több párhuzamos projekten dolgoznak. A hólyagrák elleni vakcina a várakozások szerint 12 hónapon belül regisztrációhoz juthat. Ezzel párhuzamosan az mRNS-alapú személyre szabott vakcinaplatform a preklinikai vizsgálatok során a daganat tömegének 60-80 százalékos csökkenését érte el állatmodelleken, míg egy kifejezetten melanómára fókuszáló jelöltnél 90 százalékos hatékonyságot regisztráltak. A technológia lényege, hogy az immunrendszert a beteg saját daganatára jellemző neoantigének felismerésére tanítja meg.

A kutatások terén kiemelkedik a molekuláris genetikai profil alapján egyénileg gyártott terápiás vakcina, amelynek alkalmazása már átlépte a laboratóriumi fázist. Az orosz egészségügyi hatóságok 2025 végén adták ki az engedélyt a klinikai használatra, és 2026 tavaszán egy bőrmelanómás beteg meg is kezdte a fokozatos adagolási sémán alapuló, immunterápiával kombinált kezelést.

A fejlesztések gyorsítását egy új szabályozási modell és jelentős állami támogatás teszi lehetővé, amelynek célja, hogy az innovatív sejtes és genetikai terápiás eljárások mielőbb eljussanak a klinikai gyakorlatba. A hatóságok ráadásul azt tervezik, hogy a sikeresen törzskönyvezett vakcinákat beemelik a kötelező egészségbiztosítási garanciaprogramba, így a személyre szabott onkológiai oltások az állami ellátás keretében ingyenesen válhatnak elérhetővé a betegek számára, írja az Index.

Borítókép: archív/adobestock