A kutatók a térképet használva olyan bakteriofág alapú kezelést fejlesztenek, amely - a hatástalanná vált antibiotikumok ígéretes alternatívájaként - célzottan pusztítja el a leginkább terjedő szuperbaktériumokat. A kutatócsoport eredményeit a Cell című tudományos folyóirat tette közzé szeptember 26-án.

A Kintses Bálint és Papp Balázs vezette kutatócsoportok ezzel az új megközelítéssel jelentős előrelépést tettek a világszerte problémát jelentő kórházi fertőzések megfékezésében. Együttműködésben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK), az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriummal, illetve - Magyarországot is beleértve - öt kelet-európai ország számos egészségügyi intézményével, egyedülálló térképet készítettek az egyik legveszélyesebb kórházi kórokozó (Acinetobacter baumannii) kelet-európai és világszintű előfordulásáról és az egyes változatok terjedésének mintázatairól. Ezek az információk szisztematikusan összegyűjtve felbecsülhetetlen értéket képviselnek a járványügyi előrejelzések és a gyógyszerfejlesztés szempontjából.

A szegedi kutatók által kidolgozott szuperbaktérium-térkép alapja a baktériumok génkészletének részletes elemzése, amely pontos információt ad a vizsgált szuperbaktérium-fajok változatosságáról.

Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumoknak ugyanis egy adott fajon belül sok száz változata létezhet - ez pedig komoly akadálya a többszörösen gyógyszerrezisztens kórokozók ellen is hatásos bakteriofág-terápiának, amely a hagyományos antibiotikumok egyik legígéretesebb, ugyanakkor a gyógyszerfejlesztés szempontjából a legnagyobb kihívásokat támasztó alternatívája.

A bakteriofágok olyan "jó" vírusok, amelyek kizárólag baktériumokat fertőznek és pusztítanak el, miközben az emberi sejteket érintetlenül hagyják. Ez teszi őket ideális jelöltekké a baktériumok elleni harcban. Azonban a fágok rendkívül specifikusak: minden baktériumfajon belül minden egyes változatra külön fágot kell találni. Ez jelentősen megnehezíti a hatékony fágterápia alkalmazását, különösen a gyors lefolyású, antibiotikumokra nem reagáló fertőzések esetén.

Ha a fertőzés kialakult, az állapotromlás visszafordítására legfeljebb egy-két hetes időkeret áll rendelkezésre, ami nem teszi lehetővé a pontos baktériumváltozat felderítését, az erre hatásos bakteriofág megtalálását és a terápiás célra alkalmazható fágkészítmény előállítását, a gyógyszer engedélyezéséről nem is beszélve.

Az eddig példátlan világtérkép segítségével a kutatók felfedezték, hogy bár a fajon belüli változatosság hatalmas, egy-egy régióban csupán néhány változat uralkodik. Ha rendelkezésre állna legalább 8-10 különböző, az adott régióra szabott bakteriofág-készítmény, az adott baktérium okozta kórházi fertőzések 80 százalékát kezelni lehetne. Állatkísérletek is igazolták, hogy hatékony fágkombinációk állíthatók össze a kelet-európai régióban előforduló törzsek ellen.

Ha pedig ismerjük, hogy mely országokban fertőzik nagyjából ugyanazok a baktériumváltozatok a kórházban ápolt betegeket - akik különösen érzékenyek ezekre az infekciókra -, akkor globális összefogással hatékonyabb klinikai vizsgálatokat lehetne végezni a célzott fágkészítményekkel. A bakteriofág-terápiára szolgáló gyógyszerek engedélyezésének egyik fő akadálya ugyanis az, hogy nem tudjuk, kik azok a betegek, akiknek ugyanarra a fágkezelésre van szükségük, ezért az eddigi klinikai vizsgálatok sikertelenek voltak,

Ahhoz, hogy a fágterápia széles körben elérhetővé váljon, a gyógyszer-engedélyezés szabályai szerint megfelelő számú betegen kell bizonyítani a készítmények hatásosságát és biztonságosságát.

Ebben bizonyosan áttörést hozhat a szuperbaktérium-térkép, és arra is reményt ad, hogy a fágterápia akár már a nem túl távoli jövőben szerves része legyen a személyre szabott betegellátás legmodernebb eszköztárának - csakúgy, mint a múlt század derekán az antibiotikumok.

Szijjártó Péter: A nemzetközi együttműködés az antimikrobiális rezisztencia leküzdésében is kulcsfontosságú

A nemzetközi együttműködés az antimikrobiális rezisztencia leküzdése terén is kulcsfontosságú, az erre irányuló erőfeszítések mellett Magyarország is elkötelezett, hangsúlyozta a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.

A tárcavezető az ENSZ Közgyűlés antimikrobiális rezisztenciával (AMR) foglalkozó ülésén először is arról számolt be, hogy Magyarország elkötelezett az AMR leküzdését célzó küzdelem sikerre vitele mellett.

Üdvözölte, hogy az ügy végre magas szinten is napirenden van, és arra is emlékeztetett, hogy mennyire védtelennek bizonyult a világ néhány évvel ezelőtt a koronavírus-pandémiával szemben.

"Jól tudjuk mindannyian, hogy az ilyen típusú világjárványok nem ismernek határokat és nem ismernek politikai hovatartozásokat. Az ellenük folytatott küzdelem így csakis teljes körű globális együttműködés mellett lehet sikeres" - szögezte le.

"Magyarországnak az az álláspontja, hogy mindenki számára bizosítani kell a hozzáférést a biztonságos, megfizethető és hatékony antimikrobiális gyógyszerekhez, vakcinákhoz és diagnosztikához" - mondta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú ezen a téren is, illetve tudatta, hogy hazánk az Európai Unió soros elnökeként mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a közösség jelentősen hozzájáruljon ezen globális erőfeszítésekhez.

Fontosnak nevezte, hogy az állattenyésztés során prioritás legyen az AMR-gyógyszerek felelősségteljes használata. És kifejtette, hogy a magyar kormány szigorú, átfogó intézkedéseket hozott ennek céljából.

A miniszter végül arra is kitért, hogy körültekintően kell eljárni a szennyvízkezelés során is, mivel ezzel sikeresen csökkenthető a rezisztens kórokozók terjedése.

"Magyarországon a szennyvíz 90 százalékát tisztítjuk, amire szerintem büszkék lehetünk. Ez azt jelenti, hogy a hazánkba beáramló folyók tisztább állapotban hagyják el az országot, mint ahogyan bejönnek" - mutatott rá.

Borítókép: archív