A Mount Sinai-i Icahn Orvostudományi Iskola kutatói a Nature Biotechnology folyóiratban megjelent kutatásukban számoltak be arról, hogy egy mRNA-alapú terápia a ígéretesnek bizonyult egyes anitbiotikumokra rezisztens baktériumokkal szemben.

A kutatók laboratóriumi körülmények között, egereken és emberi tüdőszöveten is vizsgálták a kísérleti kezelés hatékonyságát, mindkét esetben bíztató eredményekkel. A kezelés lassította a baktériumok szaporodását, fokozta az immunsejtek aktivitását, és mérsékelte a tüdőszövet károsodását a több gyógyszerrel szemben rezisztens tüdőgyulladást modellező helyzetekben.

A kísérleti terápia lényege, hogy a páciens mRNS-t kap, amely arra utasítja a szervezetét, hogy egy fertőzésellenes fehérjét állítson elő. Ez a fehérjetípus a fertőzés helyén kettős feladatot lát el: közvetlenül roncsolja a kórokozó baktériumokat, és immunsejteket toboroz az eltávolításukhoz.

Az mRNS biztonságos célba juttatásának érdekében a kutatók lipid nanorészecskékbe csomagolták a molekulát. Ezek a zsíralapú apró "buborékok" védik az mRNS-t a szervezetben, és segítik a sejtekbe jutását. A nanorészecskék egy plusz összetevőt is tartalmaznak, amely a túlzott gyulladást hivatott mérsékelni azáltal, hogy semlegesíti a fertőzések idején termelődő, a szöveteket károsító reaktív oxigénfajok feleslegét.

Egérmodellekben – többek között több gyógyszerrel szemben rezisztens Staphylococcus aureus és Pseudomonas aeruginosa esetén – az ismételt adagolás jól tolerálhatónak bizonyult. Csökkent a tüdőben található baktériumok száma, mérséklődött a gyulladás, és megmaradt a tüdő normál szövetszerkezete.

A humán tüdőszövettel végzett laboratóriumi vizsgálatok hasonló eredményeket mutattak, ami arra utal, hogy a terápia az emberi immunsejtekkel együttműködve is hatásos lehet, közli a Portfolio.