A Stanford Egyetem kutatói olyan széles spektrumú, orrspray formájában adagolható készítményt fejlesztettek ki, amely nem egy konkrét kórokozót, hanem az immunrendszer elsődleges védvonalát célozza meg.

A klasszikus vakcinológia az adaptív immunrendszer memóriájára épít: egy adott antigén bemutatásával készíti fel a szervezetet a későbbi találkozásra. Ezzel szemben a kutatócsoport a veleszületett immunitás stimulálására fókuszált.

A kutatás kiindulópontját a BCG-oltás kapcsán korábban megfigyelt – bár szakmailag vitatott – „nem-specifikus” védőhatások adták. A cél egy olyan adjuváns-keverék létrehozása volt, amely élő baktérium alkalmazása nélkül képes hasonlóan intenzív és tartós immunválaszt generálni.

A kísérleti fázisban lévő vakcina orrspray formájában, a nazális nyálkahártyán keresztül fejti ki hatását. A kezelés hatására a tüdőben olyan limfoid struktúrák alakultak ki, amelyek lokálisan képesek az immunsejtek termelésére és aktiválására. Az immunizált egereknél jelentős védettséget mutattak ki a SARS-CoV-2 variánsai, egyéb koronavírusok, sőt, bakteriális fertőzések és allergének ellen is. A készítmény nemcsak a veleszületett választ „pörgette fel”, hanem fertőzés esetén felgyorsította a specifikus, adaptív immunválasz kialakulását is.

A kutatás előrevetíti az orrspray alapú vakcináció térnyerését, amely a non-invazív adagolás révén javíthatja a beteg-együttműködést, másrészt felveti a „univerzális” prevenció lehetőségét a gyorsan mutálódó vírusok (pl. influenza, koronavírusok) elleni harcban, ahol a hagyományos vakcinák fejlesztése gyakran fáziskésésben van a járványhullámokhoz képest.

A tanulmány rávilágít, hogy az immunológiai „edzés” (trained immunity) koncepciója valid út lehet a gyógyszerfejlesztésben. Ha a technológia beválik, a jövőben nem csupán egy-egy szezonális vírus ellen védekezhetünk, hanem egyfajta általános immunológiai „pajzsot” is adhatunk a betegeknek, derül ki a hvg.hu összefoglalójából.

Borítókép: archív/adobestock