A terápia módosítása, gyógyszerváltás
A kezelés során rákényszerülhetünk az altató cseréjére, annak hatástalansága vagy mellékhatásai miatt. Amennyiben benzodiazepin hatóanyagról Z-szerre váltunk, fontos a körültekintő eljárás: a benzodiazepin típusú altatók hirtelen abbahagyásakor megvonási tünetek, rebound inszomnia alakulhat ki, ezért csak fokozatosan − úgynevezett átölelő gyógyszerváltással − lehet csökkenteni a dózist. Fokozatosan csökkentjük a benzodiazepin altató dózisát, miközben a kiválasztott Z-szert elindítjuk. Az átállítás akár több hetet is igénybe vehet a beteg panaszaitól, az esetleges megvonási tünetek, mellékhatások megjelenésétől függően.
A krónikus inszomniák esetén az egyik legfontosabb teendő a terápia nem megfelelő hatásossága esetén a diagnózis revíziója. Ha a különféle altatók, nyugtatók, hangulatjavítók váltása, cseréje nem hozza meg a kívánt eredményt, újra át kell gondolni a beteg panaszainak lehetséges okait, s indokolt esetben alváslaboratóriumi vizsgálattal próbáljuk kideríteni a panaszok hátterét.
| Amiről beszélni kell a beteggel! |
A szorongás, depresszió és álmatlanság kezelésére adott gyógyszerek szedése mellett nagyobb a közlekedési balesetek kockázata, amiről az orvosnak tájékoztatnia kell betegeit is – közölte a British Journal of Clinical Pharmacology című lap. A pszichotrop szerek hatással vannak az agyi működésekre, melynek folytán az adott személy kevésbé képes kontrollálni járművét. A pszichotrop gyógyszerek és a járműbalesetek közötti kapcsolatot elemző kutatásban most az elsősorban a szorongás és alvászavarok terápiájában alkalmazott benzodiazepinekre összpontosítottak, melyek legismertebb képviselője a diazepam. Viszonylag kevesebb figyelmet fordítottak most az álmatlanság kezelésére szolgáló újabb készítményekre (az úgynevezett Z-szerekre), az antidepresszívumokra és az antipszichotikumokra. A pszichotrop szereknek a járművezetői képességekre gyakorolt hatásának elemzéséhez a kutatók a gyógyszerszedő személyek két csoportját hasonlították össze a balesetek előfordulási gyakorisága szempontjából. Az erre vonatkozó adatokat a tajvani egészségbiztosítási nyilvántartásból gyűjtötték ki. Az első csoportot 5183 olyan személy alkotta, aki közlekedési járműbaleset részese volt. A második csoport egy 31 093 fős kontrollcsoport volt, mely nem és életkor szempontjából hasonló összetételű volt, mint az első csoport, mindössze abban különbözött attól, hogy tagjai nem voltak részesei közlekedési balesetnek. Az adatok azt jelzik, hogy a balesetet szenvedett csoport tagjai nagyobb arányban szedtek pszichotrop gyógyszereket rövidebb-hosszabb ideig, mint a kontrollcsoport tagjai. |
