A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra nyújtott célzott támogatást a munkáltató adómentesen biztosíthatja minden egészségpénztár-tag munkavállalójának. Az egyéb jövedelemnek minősülő juttatást az Szja tv. 2019. január 1-jétől hatályos 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja értelmében nem terheli adóelőleg, a jövedelem után a személyi jövedelemadót a magánszemélynek kell megfizetnie.Mivel a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén nem minősül kifizetőnek, az igénybe vett támogatást a július 1-től 2%-kal csökkentett szociális hozzájárulási adó is terheli.
A magánszemélynek az Szja tv. 28. §-a szerint a felhasznált összeg után kell az adót megfizetnie. A közteher az eddigi 28,98%-ról 27,625%-ra csökkent július 1-től.
Adófizetés jövőre
Az egyéb jövedelemként adókötelestámogatás adóterhét az éves személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidőig – azaz az idén igénybe vett támogatásra eső adót 2020. május 20-ig – kell megfizetni. Az adó megállapítására szolgáló összeget a pénztár által minden év januárjában küldött adóigazolás tartalmazza. Mivel az adóteher év közben változott, ezúttal két adómérték alapján áll majd össze a fizetendő összeg.
- A 2019. június 30-ig igénybe vett szolgáltatás értékének 84%-a után a munkavállaló 19,5% szochót és 15% szja-t fizet – a teljes teher az igénybe vett szolgáltatás értékének 28,98 százaléka.
- A 2019. július 1-et követően felhasznált összeg 85%-a után kell 17,5% szochót és 15% szja-t fizetni, így a teljes teher 27,625%-ra mérséklődik.
Milyen juttatásokat érint a változás?
Az Öpt. 50/B. §-a alapján a pénztár által nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé tartoznak többek között
- a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások,
- a tanévkezdési támogatás,
- a lakáshitel törlesztés támogatása,
- az otthoni gondozás, idősgondozás támogatása.
Bármelyik szolgáltatásra biztosíthat a munkáltató célzott támogatást a béren felüli juttatási rendszer keretében. Jóllehet a juttatás után a magánszemélynek adót kell fizetnie, de annak mértéke jelentősen elmarad a munkabért terhelő járulékoktól. 200 ezer forint bruttó bérből a munkavállaló 112 ezer forintot kap kézhez, míg ha ezt az összeget célzottan, valamely önsegélyező szolgáltatás (például lakáshitel-törlesztés) támogatásaként biztosítja számára a munkáltató, mindössze 55 ezer forint lesz a „veszteség”: 2020. május 20-ig ezt az összeget kell bevallania és megfizetnie az idei évre vonatkozó adóbevallásában.
Spórolási tipp
Az egészségpénztári egyéni befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítés segítségével akár megspórolhatja a célzott önsegélyező támogatás után fizetendő adót. A fenti példánál maradva, ha az év során 275 ezer forintot befizet a pénztárba, az ezután járó adókedvezmény 55 ezer forint, amelyet a NAV visszautal az egészségpénztári számlájára. Jóllehet az igénybe vett célzott önsegélyező szolgáltatás adóterhét be kell fizetni az adóhatóságnak, de a NAV az egyéni befizetés után ugyanekkora összeget utal a pénztártag számlájára, aki azt tetszőlegesen bármelyik pénztári szolgáltatásra elkölttheti.
Az egyéni befizetést és az adó-visszatérítést szabadon a pénztár bármely szolgáltatására költheti akár a gyógyszertárakban vagy a magánorvosi ellátásban. ITT tallózhat a szolgáltatásaink között.
