A táránál állva nap mint nap találkozni lehet olyan betegekkel, akik amiatt aggódnak, hogy szedhetnek-e bizonyos patikaszereket, van-e azokban „tej”. Ezek a betegek jellemzően nincsenek tisztában azzal, hogy tejfehérje-allergiás betegeknél szigorúan kerülendők a tejfehérjét tartalmazó patikaszerek (ez már a tápszerválasztásnál is fontos!), miközben a laktózintoleranciás páciensek általában a gyógyszerekben esetlegesen megtalálható kis mennyiségű laktóztól sem fognak súlyos tüneteket produkálni.
Lényeges különbséget tenni az allergia és az intolerancia között, mivel azok elsősorban súlyosságukban, de a kiváltó ok, a panaszok, valamint a megelőzési és kezelési lehetőségek tekintetében is eltérnek egymástól. Ráadásul a tej esetében a gyógyszertárban is kínálhatunk hatásos megoldást a laktózintoleranciára (=tejcukor-érzékenységre), miközben nincs vény nélküli patikaszer a tejfehérje-allergia (továbbiakban röviden tejallergia) ellen.
Fontos tehát a pácienseket szakszerűen felvilágosítani az allergia és az intolerancia, konkrétan a tejallergia és a laktózintolerancia közti különbségekről. El kellene érni a betegeknél, hogy a valós diagnózisuk felállítása érdekében forduljanak mielőbb orvoshoz.
1. Allergia vagy intolerancia? – az ételallergia és ételintolerancia összehasonlítása néhány szempont alapján (1, 2)
| Ételallergia | Intolerancia | ||
| Mi okozza a panaszokat? | Immunológiai reakció. Bizonyos ételekkel, azok összetevőivel szemben túlzott immunreakciót mutat a szervezet. A következmény fokozott hisztamin-felszabadulás. | Nem immunológiai reakció. Az emésztőrendszer – bár próbálja lebontani az elfogyasztott táplálékot – nem képes bizonyos élelmiszer-összetevők (pl. a tejben lévő laktóz) (tökéletes) lebontására. A következmény: el nem bontott élelmiszer-összetevők bélcsatornában való jelenléte. | |
| Mik a kiváltó okok? | Leggyakrabban a mogyoró-, hal-, kagyló-, tojás-, tej- vagy diófélék fogyasztása okozza. Egyetlen személynél 1-2 ételnél többel szembeni allergia ritkán fordul elő. | Többek között tej, tojás, szója, búza, gyümölcsök fogyasztása válthatja ki. Egyetlen személynél egyidejűleg többféle étellel szemben is fennállhat intolerancia. | |
| Kiknél fordul elő? | Csecsemőkortól kezdve előfordulhat. A gyermekek 6–8%-a és a felnőttek kb. 2%-a érintett. | Bármilyen életkorban jelentkezhet, a felnőttek kb. 45%-a tapasztal ételintoleranciát. | |
| Örökölhető? | Az allergiás hajlam öröklődik. | Az intoleranciának lehetnek öröklött formái is. | |
| Mik a tipikus panaszok? | Általános tünetek pl. étvágytalanság, rossz közérzet, hirtelen vérnyomásesés jelentkezhetnek. Gyomor- és bélrendszeri panaszok pl. gyomorgörcs, székrekedés léphetnek fel. Bőrtüneteket (pl. ekcéma, viszketés) tapasztalhat a beteg. Légúti tünetei (pl. köhögés, orrfolyás, asztma) jelentkezhetnek. Súlyos esetben anafilaxiás sokk is felléphet. | Puffadás, hasi diszkomfort-érzés, hasi görcsök. Gyomorégés. Fejfájás. Ingerlékenység. | |
| Mindkét állapotra jellemző panasz lehet: hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom. | |||
| Az élelmiszer fogyasztását követően mennyi idő alatt lépnek fel a tünetek? | Azonnali reakció, jellemzően 1 órán belül jelentkező panaszokkal. | Késleltetett reakció, hosszabb időn, 12 órán belül, de akár napokon belül fellépő panaszokkal. | |
| Milyen gyakoriak a panaszok? | Minden alkalommal, ha az adott ételből fogyaszt az illető. | Nem szükségszerűen minden alkalommal lépnek fel a tünetei. | |
| Kis mennyiségű étel fogyasztása is kiváltja-e a panaszokat? | Igen. | Nem szükségszerűen. Elsősorban a nagyobb adagok, vagy a gyakoribb fogyasztás következményeként tapasztalhatók tünetek. | |
| Életveszélyes állapot? | Igen. Előfordulhat anafilaxiás sokk, ami súlyos, életveszélyes állapot. | Nem. | |
| Hogyan diagnosztizálható? | Elsősorban allergiateszttel. | Viszonylag nehezen állítható fel a diagnózisa. Léteznek tesztek (pl. hidrogén-kilégzési teszt laktózintolerancia esetén), illetve a megvonásos diéta bizonyíthatja az intoleranciát. | |
| Hogyan kezelhető? | Adott élelmiszer-összetevők, élelmiszerek étrendből való kiiktatása. Panaszok esetén: antiallergiás gyógyszerek alkalmazása. Anafilaxiás sokk esetén: sürgősségi ellátás (mentő). Hosszú távú megoldás: immunterápiás kezelés. | Adott élelmiszer-összetevők, élelmiszerek fogyasztásának minimalizálása. „Mentes”-készítmények fogyasztása. Bontóenzimek (pl. tejtermékeknél laktáz) pótlása panaszmentesen fogyaszthatóvá teszi a termékeket. | |
| Véglegesen gyógyítható a kórkép? | Nem gyógyítható, de immunterápiával sok esetben enyhíthetők a panaszok. A gyermekkori élelmiszer-allergiák jelentős része „kinőhető”; 3 éves korára a tejallergiás csecsemők 90%-a már ihat tejet. | Néhány esetben múló panaszról, megfordítható állapotról van szó. | |
Tegyen különbséget a beteg a tejallergia és a laktózintolerancia között!
A tejallergia és a tejcukor-érzékenység két különböző kórkép: míg tehéntej-allergia esetén a tejfehérje allergizáló hatása okoz panaszokat, a tejcukor-érzékenység esetén a tejben és sok más termékben is megtalálható tejcukor. Előfordulhat azonban, hogy a két kórkép együtt lép fel (3, 4).
Megjegyzendő, hogy a laktóz a tejen és tejtermékeken kívül sok más élelmiszerben is megtalálható. Kenyér és egyéb pékáruk, kekszek, sütemények is tartalmazhatnak laktózt. Jelen lehet a tejcukor gabonapelyhekben, instant levesekben, margarinban, salátaöntetekben, kávékrémekben vagy éppen ízesített chipsekben. Talán meglepő, de a feldolgozott húsokban is lehet laktóz; a kolbász vagy a virsli is tartalmazhat tejcukrot. Minden esetben érdemes a termékek csomagolásán tanulmányozni az összetevőket.
Tejallergia
A tejallergia tünetei már csecsemőkortól kezdve jelentkezhetnek, különféle panaszok formájában: puffadás, hasfájás, hasi görcsök mellett bőrtünetek, légzőszervi panaszok vagy a gyermek nyugtalansága is felhívhatják rá a figyelmet. Nem ritka, hogy a panaszok kombináltan jelentkeznek, azaz egyidejűleg alakulhatnak ki például a bőrpanaszok és az emésztőrendszeri kellemetlenségek. A kórkép igazolása elsősorban allergiateszttel lehetséges.
A tejallergiásoknál már minimális mennyiségű tehéntej fogyasztása is képes súlyos panaszokat kiváltani. Tejallergiás pácienseknél a tej és tejet tartalmazó élelmiszerek kerülendők. Esetükben az allergénként funkcionáló tejfehérjét nem tartalmazó ételek fogyasztása a követendő út (1, 2).
Laktózintolerancia
A laktózintolerancia azzal jár, hogy az elfogyasztott tejben vagy egyéb élelmiszerben található összes tejcukor vagy annak egy kisebb-nagyobb hányada lebontatlanul kerül tovább a vékonybélből a vastagbélbe, ahol azt a baktériumok fogják lebontani. A bakteriális fermentáció során többek között hidrogéngáz is képződik; ami érezhető panaszokkal jár: pl. hasmenés, hasi teltségérzés, puffadás.
A laktózintolerancia 5 év alatti életkorban viszonylag ritka; míg a serdülő- és felnőtt korúak akár 65%-át érintheti. A legjellemzőbb az, hogy az életkor előrehaladtával a laktázenzim-aktivitás egyre csökken, és az az európai populációnál 18–20 éves korra ér el az annyira alacsony értéket, amely már problémát okoz a tej- és tejtermékfogyasztásban (1).
A tejcukor-érzékenység különböző mértékű lehet. A legtöbb ember minden következmény nélkül el tud fogyasztani egy pohár tejet. A tejmennyiség vagy az egyéb ételben lévő laktózmennyiség növekedésével azonban előbb-utóbb megjelennek a laktózintoleranciára jellemző tünetek. Teljes laktázenzimhiány a tejcukorérzékenyek csak 1–5%-ában fordul elő. Náluk már rendkívül kis mennyiségű tejcukor fogyasztása is súlyos emésztési zavarokat okozhat.
A laktózintolerancia könnyen karban tartható, ehhez egyénre szabottan limitálni kell az elfogyasztott laktóztartalmú élelmiszer mennyiségét. Az élelmiszerüzletek kínálatában egyre nagyobb számban jelennek meg laktózmentes termékek. A hatályos MSZ 1382/1-87 szabvány alapján laktózmentes vagy tejcukormentes egy termék, ha a tejtermék laktóztartalma a fogyasztásra kész állapotban kevesebb mint 0,1 g/100 g, vagy 0,1 g/100 ml (1). Csökkent laktóztartalmú egy termék, ha a tejcukortartalma 0,2 g/100 g (2).
Tudni kell, hogy a legtöbb tej(termék) tartalmaz laktózt, így a kecske- és a juhtej alapúak is; kb. 4-5 g/100 ml laktóz található az állati eredetű tejekben. A tejek közül az anyatej laktóztartalma a legmagasabb, abban kétszer akkora mennyiségű laktóz (5–9,5 g/100 ml) lehet, mint a tehéntejben (5 g/100 ml). A túró laktóztartalma 2–3,5 g/100 ml-re tehető. Hasznos tudni, hogy vannak olyan sajtféleségek, amelyek laktóztartalma a hosszú érlelési folyamat miatt természetes módon alacsony, olyannyira, hogy azok gyakorlatilag laktózmentesnek tekinthetők (pl. emmentáli, cheddar, parmezán) (2).
Laktózintolerancia gyógyszertári kezelése: pótolni kell azt, ami hiányzik
A tej és a tejtermékek kiváló kalcium- és D-vitamin-forrásnak számítanak, így a fogyasztásuk hosszú távú mellőzése ezeknek a mikrotápanyagoknak a hiányállapotával, a csontritkulás fokozott rizikójával is fenyeget.
Megjegyzendő, hogy a különféle növényi tejek fogyasztása intenzív szakmai viták tárgyát képezik, hiszen nem bizonyított, hogy a növényi „tejek” ekvivalensek az állati eredetű tejekkel – tápérték és mikrotápanyag-tartalom szempontjából sem (1). Emellett vannak ígéretes próbálkozások bizonyos – béta-galaktozidázt termelő, elsősorban joghurtokban előforduló – probiotikus törzsek alkalmazásával is (1). Lehetséges, hogy ezek használata a jövőben hozzájárulhat a laktózintolerancia jelentette tünetek enyhítéséhez.
Napjainkban azonban célszerű a laktózintolerancia kezelésére olyan megoldást találni, ami lehetővé teszi azt, hogy azok is fogyaszthassanak tejet, tejtermékeket vagy egyéb laktózt tartalmazó élelmiszert, akik laktózintolerancia miatt „nem bírják a tejet”. Adott a lehetőség a táplálkozásbeli korlátozások feloldására, a diétás megszorítások sutba dobására, amennyiben a laktózintoleranciás személy pótolja a hiányzó laktózbontó enzimet, a laktázt (5).
A laktáztartalmú készítmények adagolása individuális, függ a laktózintolerancia által kiváltott tünetek súlyosságától és a táplálékkal bevitt laktóz mennyiségétől. A laktázt tartalmazó készítményeket a tervezett étkezést megelőzően kell bevenni/szétrágni, de kaphatók adott idővel az étkezés előtt az ételbe keverhető, valamint arra rászórható laktáztartalmú szerek is (5).
Irodalomjegyzék
(1) Malik TF, Panuganti KK. Lactose Intolerance. [Updated 2022 May 16]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK532285/
(2) www.laktozerzekeny.hu; 2023.02.06.
(3) www.webmd.com/digestive-disorders/lactose-intolerance-or-dairy-allergy; 2023.02.06.
(4) de Silva D, Geromi M, Panesar SS, Muraro A, Werfel T, Hoffmann‐Sommergruber K et al. Acute and long-term managament of food allergy: systematic review. Allergy 2014; 69:159-67.
(5) www.ogyei.gov.hu; 2023.02.06.
