A fekete nadálytő (Symphytum officinale L.) Európában és Ázsiában egyaránt őshonos. Hazai mocsarakban, lápréteken, nedvesebb ligeterdőkben is találkozhatunk a májustól szeptemberig virágzó, bíbor- és rózsaszínű virágokat hozó, 30–100 centiméter magas növénnyel (1, 2). 

Évszázadok óta használt gyógynövény

A fekete nadálytő gyógyászati értékét már az ókorban is ismerték. A Krisztus utáni első században idősebb Plinius a „Naturalis historia” enciklopédikus művében írt arról, hogy a fekete nadálytő a zúzódások és ficamok kezelésében, illetve a sebgyógyításban felhasználható növény.

A középkorban is töretlen volt a fekete nadálytő népszerűsége; így az több gyógynövényes könyvben, illetve sebészek számára készült tankönyvben szerepelt.

A XVI. században új indikációk jelentek meg a leírásokban: a növényt reumatikus panaszok és köszvényes fájdalmak enyhítésére is javasolták, például desztillátum formájában (2).

A hazánkban is honos fekete nadálytő népgyógyászati alkalmazása nagy múltra tekint vissza. A gyógynövény magyar népnyelvben használt egyéb, beszédes nevei – forrasztófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, sarkosfű és fekete gyopár – arra utalnak, hogy széles körben (el)ismert volt a fekete nadálytő és annak gyógyászati jelentősége. 

Fekete nadálytő a modern érában

Napjainkban elsősorban a fekete nadálytő gyökerét alkalmazzák gyógyászati célokra. A gyökér októbertől áprilisig gyűjthető, de annak a hatóanyag-tartalma tavasszal a legmagasabb (1–3). 

A fekete nadálytő gyökér legértékesebb összetevőiként a poliszacharidokat tartják számon, amelyek a gyökérben akár 21%-os koncentrációban is jelen lehetnek (2). Ismert, hogy a fekete nadálytő sejtregenerációt támogató allantoint tartalmaz, ami mellett polifenolok (pl. rozmaringsav, kávésav és származékaik) és pirrolizidin alkaloidok is fellelhetők benne. Azonban máig sem feltárt részleteiben az, hogy az allantoinon kívül még melyik aktív anyagokhoz köthető a növény kifejezett fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, duzzanatcsökkentő és sebgyógyító hatása (1–4).

A gyógynövény gyökeréből nyert kivonat – elsősorban krémek formájában – tompa, zárt sérülések (zúzódás, rándulás), véraláfutások, illetve izom- és ínszalaghúzódások és -gyulladások kezelésében alkalmazható (1–3). 

A gyógynövény használata napjainkban már nem csak népgyógyászati tapasztalatokon nyugszik. A fekete nadálytő hatásosságát, nem szteroid gyulladáscsökkentőkével (NSAID) összemérhető mértékű hatását kísérletek és klinikai vizsgálatok is alátámasztják. Leírták például, hogy az allantoin hasonló mértékben gátolja az interleukin-6 (IL–6) proinflammatorikus citokin szekrécióját, mint a diklofenák (4). 

Évszázadok tapasztalata és tudása vezetett ahhoz, hogy a fekete nadálytő gyökeréből készült kivonat napjainkban már törzskönyvezett gyógyszerkészítmények hatóanyaga is (3).

Klinikai vizsgálatok támogatják a fekete nadálytő hatását

A fekete nadálytő gyökeréből nyert kivonat hatásosságát több humán klinikai vizsgálat igazolja különféle tompa sérüléseknél, fájdalommal társuló osteoarthritisnél, illetve akut háttáji fájdalmaknál. 

Összességében elmondható, hogy a gyógynövényalapú kezelés hatására a nyugalmi, a mozgás közbeni és a tapintásra/nyomásra jelentkező fájdalom jelentősen enyhül, a betegek mobilitása javul. 

A hátfájdalom esetén 5 napos fekete nadálytöves külsőleges kezelés hatására a fájdalom mértéke 95,2%-kal csökken, szemben a placeboágon tapasztalt 37,8%-kal. Térdízületi osteoarthritis esetén a betegek közel 85%-a elégedett a forrasztófüves készítménnyel. A diklofenákkal való összehasonlításban is jól teljesít a fekete nadálytő. Olyannyira, hogy bokarándulás esetén a fekete nadálytöves kezelés a diklofenák géles külsőleges kezelés racionális alternatíváját kínálja (3).

A gyógynövény használata mellett szól a fekete nadálytöves készítmények „jó” vagy „nagyon jó” minősítést kapott tolerálhatósága (3).

A fekete nadálytöves készítmények bőrirritációt enyhítő hatását vizsgálati eredmények is támogatják. Egy 13 önkéntes bevonásával végzett vizsgálatban a mesterségesen előidézett bőrirritáció enyhítésében a fekete nadálytő kivonata kedvezőbb hatásúnak bizonyult, mint a 0,1%-os allantoin-kivonat. Ez bizonyítja azt, hogy a fekete nadálytő kivonatának bőrnyugtató hatása (bőrvörösséget csökkentő hatás, illetve transzepidermális vízveszteség mérséklése) nem csak az allantoinra vezethető vissza (4).

Csak külsőlegesen és intakt bőrön alkalmazható!

Korábban a fekete nadálytő belsőleges alkalmazásáról is beszámoltak, sőt egyesek annak főzetként, forrázatként való fogyasztását, sőt salátákba való keverését, levesekbe való belefőzését is javasolták. Mára már tudott, hogy a fekete nadálytőben található pirrolizidin alkaloidok szisztémás alkalmazás esetén májkárosító hatásúak (4, 5). 

A Symphytum officinale-ból előállított készítményeket csak külsőlegesen szabad alkalmazni. Nyílt seben, sérült bőrterületen kerülendő a fekete nadálytöves készítmények alkalmazása. Továbbá nyálkahártyákon sem alkalmazhatók, valamint terhesség és szoptatás alatt is kerülendők a fekete nadálytő kivonatát tartalmazó patikaszerek (1–3, 5, 6).

Irodalomjegyzék

1. Petri G és mtsai. Gyógynövények korszerű terápiás alkalmazása. Medicina, Budapest, 1989.

2. Beinwell: heilende Wirkung seit der Antike; https://www.deutsche-apotheker-zeitung.de/daz-az/2005/daz-42-2005/uid-14785; 2025. 08. 27.

3 www.ogyei.gov.hu; 2025. 08. 27.

4. Trifan A, Wolfram E, Skalicka-Woźniak K, Luca SV. Symphytum genus—from traditional medicine to modern uses: an update on phytochemistry, pharmacological activity, and safety. Phytochem Rev. 2025;24:2329-2386.

5. Avila C, Breakspear I, Hawrelak J, Salmond S, Evans S. A systematic review and quality assessment of case reports of adverse events for borage (Borago officinalis), coltsfoot (Tussilago farfara) and comfrey (Symphytum officinale). Fitoterapia 2020;142:104519.

6. https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-monograph/final-european-union-herbal-monograph-symphytum-officinale-l-radix_en.pdf; 2025. 08. 27.

(Fotó: Pharma Tribune / AdobeStock)