Az életkor, a genetikai tényezők, a környezeti tényezők és az életmód egyaránt befolyásolják a szem működését, a látást. 

Míg a fejlődő országokban a táplálkozási hiányosságokra és a szürke hályogra vezethető vissza a vakságok legnagyobb része, addig a fejlett világban az időskori makuladegeneráció (AMD) és a szürke hályog a vakság fő okai (1, 2). Az időkori makuladegeneráció és a szürke hályog gyakori kórképek; a 79 év fölöttiek több mint kétharmadánál kisebb-nagyobb mértékben jelen van a lencsehomály (2). 

A vakság és az ahhoz vezető kórképek kialakulásának a megelőzésében/kezelésében szerepet kaphatnak különféle vitaminok és mikrotápanyagok. A szem és a látás egészségét szolgáló mikrotápanyagok a vakság kockázatának csökkentésén túl olyan gyakori szempanaszok enyhítésében is szerepet kaphatnak, mint a szemszárazság (2). A száraz szem szindróma a leggyakoribb szembetegség, ami miatt az emberek szemészorvoshoz fordulnak. A 60 év fölötti személyek 68%-a a száraz szem szindróma kellemetlen tüneteiről számol be, és a kórállapot egyre gyakrabban érinti a fiatal felnőtteket és a gyermekeket is (2).

Gyermekkortól kezdve veszélyben van a szemünk fénye

A társadalmak elöregedésével előtérbe kerülnek a szemet/látást érintő problémák is. Nem szabad azonban szemet hunyni a modern életmóddal együtt járó, szemet érő károsodások felett sem – a környezetszennyezés és fokozott ultraibolya fény expozíció mellett egyik legégetőbb problémaként a képernyő előtt töltött idő növekedését véve. Ezek a tényezők és szokások számos szemet érintő kórképet tehetnek gyakoribbá. Miközben a telefon-, számítógép- vagy tévéképernyő a munka, a tanulás és a szabadidős tevékenységek következtében is a mindennapi élet szerves része, aggasztó, hogy a gyerekek mennyi időt töltenek előtte naponta. Az egyesült királyságbeli 5–16 évesek naponta átlagosan 6,3 órát töltenek a képernyők előtt, míg a kamaszok jellemzően ennél is több időt szentelnek a kijelzőknek, képernyőknek (3).

Egyéb szervekkel összehasonlítva a szem különösen ki van téve az oxidatív károsodásnak, elsősorban a szemet érő ultraibolya (UV) és rövid hullámhosszúságú kék fény, másrészt a szem intenzív anyagcseréje miatt (4). Az oxidatív károsodás pedig olyan kórképek „előszobája”, mint az AMD vagy a szürke hályog (4).

A rövid hullámhosszúságú kék fény szemre kifejtett hatásának vizsgálata elsősorban a mobiltelefonok, számítógép-monitorok térnyerése kapcsán került előtérbe. A képernyők által emittált kék fény rövid hullámhosszúságú (400–500 nm) fotonjai a szemben olyan fotokémiai reakciókat, oxidatív sérüléseket idézhetnek elő, amelyek szemfelszíni és retinakárosodásokkal köthetők össze, és amelyek szemszárazságot, szürke hályogot, zöld hályogot okozhatnak. A kék fénnyel szembeni fizikai védelmen (szemüveg, szűrők stb.) túl gondolni kell a kémiai védelemre is, amelynek alappillére a szervezet antioxidánsokkal való ellátása. Mindez fokozottan érvényes a gyermekek esetében, akiknél a szem fejlődési folyamatával magyarázhatóan a szembe jutó nagyenergiájú fotonok nagyobb hányada éri el (és károsíthatja) a retinát (3, 4).   

Ennek fényében: azok a vitaminok és nyomelemek vagy növényi eredetű molekulák, amik antioxidáns hatásúak, különösen fontosak a látáshoz. Emellett, a vaszkuláris funkció és a mikrokeringés épségét biztosító (pl. C-vitamin, bioflavonoidok), a membránok fluiditását előnyösen befolyásoló (pl. foszfatidilkolin, ómega–3 zsírsavak), illetve az enzimatikus működéshez szükséges vegyületeket (pl. B2-vitamin, folsav) is igényel a szem (5).

Hidrofil és lipofil vitaminok: C-vitamin és A-vitamin

Az intenzív anyagcserével jellemezhető szem C-vitamin szükséglete fokozott. A szervezeten belül a C-vitamin eloszlása nem homogén és – a leukocitákhoz és az agyhoz hasonlóan – a szemben kiemelkedően magas a C-vitamin-szint (2).

Sokan az A-vitaminra szemvédő vitaminként tekintenek, nem véletlenül: a vizsgálati eredmények az A-vitamin-bevitel kedvező hatását igazolják az AMD rizikó csökkentésében. Akik több A-vitaminban gazdag gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, azoknál jelentősen alacsonyabb az AMD bármely stádiumának kockázata (6).

Antioxidáns nyomelemek: cink, szelén

A cink és a szelén számos enzim, köztük a szabad gyökök szintjét csökkentő antioxidáns hatású enzimek működéséhez szükségesek (7). Kiemelendő, hogy a szervezeten belül a retinában a legmagasabb a cink koncentrációja. Mindez összefügg a cink szemen belül játszott létfontosságú, sejtvédő hatásával (2).  

Karotinoidok: lutein, zeaxantin

A növényekben fellelhető mintegy 600-féle karotinoidból csak körülbelül 20–30-féle fordul elő a humán szérumban. A szemben – a szemlencsében és a retinában – a lutein és a zeaxantin számítanak a fő karotinoidoknak. A lutein és a zeaxantin magas koncentrációban találhatók meg az emberi szem ideghártyájában, ahol az éleslátás helyéért felelős retinaterületet, az ún. sárgafoltot gazdagítják. Ezek a karotinoidok – a béta-karotinnal szemben – nem rendelkeznek A-vitaminszerű aktivitással; ugyanakkor hatásosan védik a retinát az energiában dús UV és látható kék színű fényfotonoktól (2, 7). A nagyenergiájú fényfotonoktól való védelem egyúttal csökkenti a különféle szembetegségek kiindulási okául szolgáló oxidatív stressz rizikóját (2, 7).

A klinikai vizsgálatokban napi 10 mg lutein és 2 mg zeaxantin fogyasztásával érték el a szem számára kedvező élettani hatásokat. Vannak azonban vizsgálatok, amik már összesen 6 mg lutein+zeaxantin fogyasztásához is pozitív hatásokat kapcsolnak. Ezzel szemben a modern, nyugati táplálkozással átlagosan mindössze 1–3 mg lutein+zeaxantin jut a szervezetbe (2).

Ómega–3 zsírsavak

A retinában különösen magas a dokozahexaénsav (DHA) koncentrációja. A DHA – ennek megfelelően – lényeges szerepet tölt be a szemben: befolyásolja a retina fluiditását, és közvetve a fényt érzékelő receptorok funkcióját (2). Emellett valószínű, hogy a DHA – a szemben található erek ateroszklerózistól való védelme révén – hozzájárul az időskori makuladegeneráció megelőzéséhez is (7).

Az ómega–3 zsírsavakban dús mélytengeri halak heti gyakorisággal történő fogyasztása jelentősen képes csökkenteni a korai életkorban kifejlődő időskori makuladegeneráció előfordulási gyakoriságát. A heti egy alkalomnál többszöri mélytengeri halfogyasztás pedig akár felére is redukálhatja az időskori makuladegeneráció bizonyos formáinak előfordulási kockázatát (2). 

A normál látás fenntartásához való hozzájárulás legalább napi 250 mg DHA bevitel esetén jelenthető ki. A vizsgálatok eredményei arról tanúskodnak, hogy a DHA-hoz köthető pozitív hatás kifejezettebb, ha napi legalább 350 mg DHA-t juttat valaki a szervezetébe. Ez utóbbi mennyiség már a száraz szem szindrómával járó tipikus tünetek enyhítésében is segítséget nyújthat (2).

Gyakorlati tudnivalók a szem/látás egészségét szolgáló patikaszerekről

• A mikrotápanyagokkal való optimális ellátottság szerepet játszik a szemet érintő kórképek megelőzésében és kezelésében (1, 2, 7, 8). 
• A szem egészségét támogató vitamin- és nyomelem-alapú készítmények alkalmazása különösen azoknál bizonyul kedvező hatásúnak, akik alultápláltak, hiányosan vagy egyoldalúan táplálkoznak, diétáznak, így adott mikrotápanyagokból szupplementációra szorulnak (2). A táplálkozással kapcsolatos felmérések (pl. NHANES) eredményei arra utalnak, hogy a fejlett országok lakosai sem jutnak hozzá kellő mennyiségben a szem számára létfontosságú mikrotápanyagokhoz (2, 7). A szem számára fontos mikrotápanyagok bevitele különösen az 50+ -os generációnál lehet hiányos (7). Tehát: a fejlett országokban, így hazánkban is hangsúlyt kell fektetni a szem számára fontos vitaminok és nyomelemek bevitelére. Feltételezhető, hogy a szem egészségét szolgáló készítményekben jelenlévő antioxidáns vitaminok, nyomelemek, ómega-3 zsírsavak és karotinoidok egymással szinergista módon hatnak, azaz egymás hatását fokozzák (7). Ez a monokomponensű készítményekkel szemben a speciális összetételű, kombinációs patikaszerek alkalmazása mellett szól. Előnyben részesítendők a szem igényeinek figyelembe vételével, az antioxidáns vitaminok és nyomelemek, az ómega-3 zsírsavak, a karotinoidok és egyéb mikrotápanyagok hozzáadásával formulált készítmények.
• A szem számára fontos mikrotápanyagokat tartalmazó készítmények szedése hosszú távon, éveken keresztül javasolható. Az alkalmankénti adagolás nem vezet eredményre, a hosszú távú, folyamatos szupplementáció a megoldás.
• A készítményekben – viszonylag nagy mennyiségben – jelen lévő cink szükségessé teszi a réz készítményhez való hozzáadását, a réz-hiányos anémia kivédése érdekében (7).

Irodalom

1. Can supplements improve eye health and vision?; www.healthline.com; 2025. 09. 04.

2. McCuscer MM, Durrani K, Payette M, Suchecki J. An eye on nutrition: The role of vitamins, essential fatty acids, and antioxidants in age-reletaed macular degeneration, dry eye syndrome, and cataract. Clin Dermatol 2016;34:276-285.

3. The Impacts of Screen Time on Children’s Eye Health; https://visionscienceacademy.org; 2025.09.04.

4. Ouyang X, Yang J, Hong Z, Wu Y, Xie Y, Wang G. Mechanisms of blue light-induced eye hazard and protective measures: a review. Biomed Pharmacother. 2020;130:110577.

5. Pereira A, Adekunle RD, Zaman M, Wan MJ. Association Between Vitamin Deficiencies and Ophthalmological Conditions. Clin Ophthalmol. 2023;17:2045-2062.

6. Schleicher M, Weikel K, Garber C, Taylor A. Diminishing risk for age-related macular degeneration with nutrition: a current view. Nutrients. 2013;5(7):2405-2456.

7. Rasmussen HM, Johnson EJ. Nutrients for the aging eye. Clin Interv Aging 2013; 8:741-49.

8. Ramdas WD, Schouten JSAG, Webers CAB. The effect of vitamins on glaucoma: A systematic review and meta-analysis. Nutrients 2018;10:359.

(Fotó: Pharma Tribune / AdobeStock)