Dr. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédében hangsúlyozta, a világ élvonalában szereplő egyetemen szereztek ma diplomát, a Semmelweis Egyetem ugyanis a világ top egy százalékába tartozik. Az intézmény egyszerre jeleníti meg a több mint 250 éves hagyományt, tradíciót és innovációt. A versenyképesség és az identitást erősítő közösségépítés a magyar felsőoktatás megújításának szervező eleme – hangsúlyozta. „Tradíció és innováció, hagyományőrzés, tisztelet, valamint fejlődés: ez az, ami összeköti identitásőrző és erősítő magyar kultúránkat, a fiataloknak hivatást adó felsőoktatásunkat és a jövőt jelentő családjainkat”– fogalmazott. Kifejtette: a hallgatók érdeke is, hogy mind a világ, mind Európa élmezőnyében legyenek magyar egyetemek 2030-ra. A miniszter szerint a Semmelweis Egyetem jó eséllyel pályázhat arra, hogy 2030-ra a világ 100 legjobbja közé kerüljön, hiszen például a Nobel-díjas Krausz Ferenc kutatásai éppúgy kapcsolódnak az intézményhez, mint a Wolf-díjas Roska Botond látással kapcsolatos kutatásai. A kormány ezért hozta létre az új felsőoktatási modellt, ezért nőtt a kutatási kiválósági finanszírozás kerete, és minden korábbinál nagyobb összeg, 24 milliárd forint jut a diákok és kutatók nemzetközi együttműködéseinek támogatására – emelte ki.
Versenyképesség, identitásőrzés-erősítő közösségépítés – ezek azon elemek, melyek köré szerveztük a megújult felsőoktatást, annak érdekében, hogy a legjobb és legkorszerűbb tudás birtokában legyenek, ugyanakkor a magyar kultúrát, az egyetemes kultúrát hordozzák, ne csak az ünnepnapokon, hanem a mindennapok során is – vélekedett. A hallgatókhoz szólva úgy fogalmazott: „tudásuk a megújult felsőoktatásunkon erősödő innovációkon nyugszik, legyenek büszkék hivatásukra, legyenek büszkék arra, hogy Közép-Európa legjobb orvos-egészségtudományi egyetemén szerezték diplomájukat.
„Már tanulmányaik alatt bizonyították, hogy a betegek szolgálata és az elesettek segítése a legfontosabb az Önök számára – az emberemlékezet óta látott legnagyobb pandémia, a koronavírus-járvány alatt ugyanis önkéntesen segítették intézményünket és az egész magyar egészségügyet” – szólt a frissen végezett gyógyszerészekhez dr. Merkely Béla rektor. Kiemelte, az ország és a régió legjobb egyetemén szerezték meg oklevelüket: a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education rangsora szerint a világ 300 legjobbja közé tartozik, gyógyszerésztudományi területen pedig a ShanghaiRanking listáján a legjobb 150 között van. Hangsúlyozta, hogy a most végzett gyógyszerészek már a gyakorlatorientált oktatást előtérbe helyező kurrikulumreform keretében tanulhattak, így az erős elméleti alapok mellett kellő gyakorlati tudást is szereztek.
A Farmakológiai és Gyógyszerkutatás-fejlesztési Központ immár karokon átívelve teszi összehangoltabbá a farmakológia oktatást, valamint a kutatás-fejlesztést. A nemrég létrejött Richter Tanszék, valamint a Richter Gedeon nevét viselő Ipari Gyógyszertechnológiai Tanlabor ugyancsak a karon folyó innovációt, valamint a gyógyszeripari kapcsolatokat erősíti – húzta alá.
Kitért rá, hogy ősztől elindul a kurrikulum 2.0, ami az eddigi reform eredményeit és tanulságait levonva egy még koncentráltabb és gyakorlatorientáltabb képzést eredményez. A tervezés alatt álló új kampusz, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum pedig tovább bővíti majd a kar lehetőségeit.
Ezt követően Tóth Csillag Virág, Haghverdi Faraz és Horváth Janka gyógyszerészjelöltek terjesztették elő az avatás iránti kérelmet, majd esküt tettek a hallgatók magyar, német és angol nyelven. Ezt követően dr. Antal István dékán felavatta a jelölteket és dr. Merkely Béla rektorral közösen kézfogásukkal gyógyszerészdoktorrá fogadták őket.
„Gyógyszerésszé válni látásmódot jelent, rendkívül széles a természettudományos szemléletük, ismerik az emberi szervezet működését, a betegségek főbb tüneteit és kóroki tényezőit, a gyógyszerterápiás lehetőségeket. Gyógyszerésszé válni azonban azt is jelenti, hogy a tudás és készségek mellett megfelelő szakmai magatartást és hitvallást is elsajátítottak – emelte ki beszédében dr. Antal István, a GYTK dékánja. Emlékeztetett rá, hogy gyógyszerészhallgatóként tett helytállásuk hősies volt a pandémia idején. Szólt arról is, hogy az egyetem fennállásának 250. jubileumához kapcsolódóan fontos feladattá vált a gyógyszerészképzés korszerűsítése, figyelembe véve a hazai és nemzetközi képzési irányokat, a gyógyszerellátás és gyógyszeripar elvárásait, a munkaerőpiac igényeit. Felidézte, hogy az elmúlt években került sor a Richter Gedeon Ipari Gyógyszertechnológiai Tanlabor felavatására; a kurrikulumreform eredményeként számos új szakterület kapott új tantárgyat, a „Gyógyszeripari blokk” keretében pedig átfogó, gyakorlatorientált ismereteket oktattak. „Gyógyszerészképzésünk – a világon egyedülálló módon – 3 nyelven folyik: magyarul, angolul és németül. A graduális gyógyszerészképzésben résztvevő hallgatók száma közelíti a 900-at, a szakképzésben mintegy 350 rezidens folytatja tanulmányait” – hangsúlyozta.
A diploma mögött álló gyakorlatorientált tudás olyan eszköz, amelyet felhasználhatnak a betegségnek kiszolgáltatott embertársaik érdekében, így szerezhetnek megbecsülést és önbecsülést. A hivatástudattal végzett munka a hétköznapi gondok, nehézségek fenyegetése közben is iránytűként szolgálhat, tartást és támaszt ad – jelentette ki dr. Antal István.
A teljes információ az egyetem honlapján
(Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem)
