Az egyetemi tudásbázis feltérképezését, a fejlesztési irányok összehangolását, a karok és kutatóintézetek közötti együttműködések ösztönzését, az ipari és önkormányzati partnerekkel való kapcsolattartás erősítését, a hazai és nemzetközi pályázati aktivitás növelését, valamint a képzési, kutatási és szolgáltatási tevékenységek piaci hasznosításának támogatását tűzte ki céljául Harsányi Endre, aki július 1-től tölti be a Debreceni Egyetem ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettesi tisztségét.
A tudományos eredményekből, a gyakorlati tapasztalatokból és a piaci igényekből fejlesztési programokat kell építenünk. Összekapcsolva az eddig egymástól elkülönülten működő fejlesztési szigeteinket, a Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központot, a Multidiszciplináris Egészségipari Koordinációs Intézetet, a Metagenomikai Központot, az Innovációs Ökoszisztéma Központot, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságot, a Távérzékelési Szolgáltató Központot, a karok szolgáltatói struktúráit, és a Mádi Bor Akadémiát, továbbá a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi kompetenciákat, hogy azok összehangoltan tudják szolgálni az egyetem stratégiai céljait – fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak a rektorhelyettes.
(Fotó: DE)
Harsányi Endre2021-től az egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, most kibővített feladatkörrel folytatja tevékenységét.
A 21. század egészségipara alapvető strukturális átalakuláson megy keresztül. Az egészséghez egyre inkább prevenció-orientált módon közelítünk, amelyben a korai felismerés, a személyre szabott táplálkozás, valamint az adatvezérelt betegmenedzsment meghatározó szerepet tölt be. A nemzetközi trendek alapján a legsikeresebb egészségipari régiók olyan hálózatos ökoszisztémákra épülnek, ahol az akadémiai kutatás és az ipari fejlesztés szoros együttműködésben működik, és már hazánkban is megfigyelhető az egészségipari innovációs ökoszisztémák erősödése – mutatott rá a professzor.
Harsányi Endre kiemelte: a gyógyszeripar ma már nem csupán gyógyszergyártást jelent, hanem komplex innovációs láncot foglal magában: alapkutatást, klinikai vizsgálatokat, biotechnológiai fejlesztéseket, digitális terápiákat, adatfeldolgozást és egészségügyi technológiaértékelést. Mint mondta: éppen ezért van szükség egy olyan integrált rendszerre, amelyben például a táplálkozási adatok, a genetikai információk, a diagnosztikai eredmények és a klinikai kezelések egyetlen digitális ökoszisztémában kapcsolódnak össze.
A Debreceni Egyetem egyik különleges lehetősége, hogy az egészség- és élelmiszeripari, valamint agrárfejlesztések egy intézményi környezetben kapcsolhatók össze. A Multidiszciplináris Egészségipari Koordinációs Intézet, a Mádi Bor Akadémia és az agrárkutatási kapacitások együtt olyan fejlesztési irányokat nyithatnak meg, amelyek országosan is egyedülállóak. A jövőben különösen indokolt a funkcionális élelmiszerek, a probiotikus és prebiotikus termékek, a mikrobiom-alapú élelmiszeripari fejlesztések, a gyógynövény-alapú készítmények, egészségvédő étrendkiegészítők, borászati bioaktív vegyületek kutatása, talaj–növény–élelmiszer–egészség kapcsolatrendszer vizsgálata, valamint a „farm to health” szemléletű innovációs programok – sorolta Harsányi Endre.
