Az illóolajok antimikotikus és antivirális hatása régóta ismert, és ezt a lábgomba vagy az ajakherpesz kezelésében ki is használják. Emellett, az illóolajok antibakteriális hatása sem elhanyagolható. Ez utóbbiból a gyomor- és bélrendszert érintő fertőzések kezelésében akár előny is kovácsolható; a szegfűszeg- és fahéjolajnál az antibakteriális hatás erősnek mondható, amit a sorban a borsmenta-, a teafa-, illetve a rozmaringolaj követ – in vitro vizsgálatok alapján.

A teafaolaj olyan, akár a penicillin

Az illóolajok antibakteriális hatását leggyakrabban Escherichia coli és Staphylococcus aureus baktériumokon tanulmányozták. Az illóolajok – feltételezhetően – több támadásponttal rendelkeznek, egyidejűleg gátolva a baktériumok több létfontosságú struktúráját, így például megbontják a plazmamembrán integritását, beavatkoznak a transzportfehérjék működésébe. Az antibakteriális teafaolaj esetén például kimutatták azt, hogy az illóolaj hasonló morfológiai változásokat idéz elő az E. coli-nál, mint a penicillin.

Előnyös az, hogy az antibakteriális tulajdonság hátterében többféle mechanizmus áll, hiszen ez csökkenti egy esetleges rezisztencia kialakulásának a valószínűségét is.

Teafaolajjal eltávolítható biofilmek

Nem ugyanazt jelenti felvenni a harcot a baktériumokkal in vitro és egy szervezetben létrejött biofilm esetén. A biofilmek esetén ugyanis egy ellenálló poliszacharid-mátrix fogja össze a baktériumokat, ami miatt a kórokozók az egyébként hatásos antibiotikum-koncentrációk sokszorosának is képesek ellenállni. Erre rácáfolva, egy vizsgálatban az 1 százalékos töménységű teafaolaj 15 percen belül elpusztította a biofilmet képező meticillin-rezisztens S. aureus-ok (MRSA) 99 százalékát; és az MRSA is olyan mértékben érzékenynek tűnt a teafaolajjal szemben, mint a nem-rezisztens Staphylococcus törzsek.

A teafaolaj MRSA-biofilm eltávolításában mutatott hatékonysága részben azzal magyarázható, hogy a teafaolaj a biofilmek fibrilláris struktúráját fellazítja, megbontja, ilyen módon hozzáférhetőbbé és támadhatóbbá téve a baktériumokat. Ezzel összhangban alkalmazhatók a fogfelszínen létrejött biofilm megbontására, a fogszuvasodás és a parodontitis prevenciójára a különféle illóolajokat tartalmazó szájöblögetők és fogkrémek.

Teafaolaj versus klórhexidin

Egy 224 beteg bevonásával végzett vizsgálat a 10 százalékos teafaolajos krém, az 5 százalékos teafaolajos lemosó, illetve a topikális mupirocin hatásosságát vetette össze az orrnyálkahártyán történő alkalmazással elérhető MRSA-ellenes hatás tekintetében. Ebben a vizsgálatban a teafaolajnál hatásosabbnak bizonyult a mupirocin. Ellenben egy másikban, ahol a dermálisan alkalmazott teafaolaj és a klórhexidin hatásosságát hasonlították össze, a teafaolaj bizonyult eredményesebbnek a bőrön található MRSA elpusztításában. Ennek fényében a teafaolajnak szerepe lehet a bőrkontaktussal való MRSA átvitel esélyének csökkentésében.

A rendelkezésre álló eredmények alapján úgy tűnik, hogy bizonyos illóolajok alkalmazást nyerhetnek a nem-komplikált bőr- és nyálkahártyafertőzések kezelésében éppúgy, mint a rosszul gyógyuló, felülfertőződött hegek esetén.

(Forrás: www.medical-tribune.de)